Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - FIGYELŐ - Kluge, Reinhard: Hozzászólás a szocialistakori fondokban végzendő értékfeltárás és selejtezés kérdéseihez: Archivmitteilungen, 1965. 1. / 529–542. o.
- 541 esetleg még a brigádnaplókban található. Minthogy azonban a munkaverseny a termelés emelkedését, az önköltség csökkentését, célprémiumok alkalmazását, stb. vonja maga után, eredményei indirekt módon többek között a számvitelben is jelentkeznek. Az emiitett szervezetek ügyiratai közvetlenül vonatkoznak a munkaversenyre, az iratoknak ez a iflegáciott t'árgyjelzete, s ideális esetben ez alatt a jelzői; 'alatt• vannak összegyűjtve. Ami a számvitel bizonylatait illeti, a munkaverseny ezek tartalmára is kihat, mindenesetre azonban csak indirekt módon kapcsolódnak a munkaversenyhez, mivel elsősorban a könyvelés szabta feladatoknak kell megfelelniük mint direkt könyvelési dokumentumoknak. Azok a direkt források, melyek a munkaverseny tekintetében illetékes szervek iratanyagában találhatók, sokoldalúan, olykor szinte minden vonatkozásban tükrözik a munkaversenyt. A versenyvállalásban, a közbenső értékelésekben s a zárójelentésben minden döntő momentum megtalálható: a verseny célja konkrét termelési adatokban, a gazdasági hajtóerők, a brigádok küzdelme a kitüntető elmért, valamint a verseny folyamán kialakuló uj emberi kapcsolatok, végül a gazdasági eredmények, a vezető tevékenység uj formái és sok minden egyéb. Egy relative kis területen jelentkező s tömör bizonyitóerővel rendelkező doku mentáció gyülemlik itt össze, melynek értéke jóval meghaladja a könyvelésben megtalálható forrásokét. Ez utóbbiakban csupán a pénzügyi kihatásokat lehet megragadni, elkeveredetten az egyéb üzemi problémákkal kapcsolatos iratanyag hatalmas volumenében. A munkaverseny lefolyását persze ezekből az indirekt forrásokból is rekonstruálni lehet, de nem oly sokoldalúan, mint a direkt forrásokból, emellett át kell vizsgálni egy rendkívül terjedelmes és a tárgy szempontjából távolról sem bizonyitóerejü anyagot. Itt is bebizonyosodik tehát - folytatja a szerző -,hogy az ügyiratok dokumentatív minősége közvetlenül a kibocsátó funkciójától függ; az illetékesség mellett a kibocsátó anyagi hatásköre határozza meg az iratanyag forrásértékét. Minden fond, illetve állag egyes témákra vonatkozólag direkt, másokra vonatkozólag indirekt forrás. Minél jobban megközeliti egymást tárgyi szempontból a kutatás témája és egy adott fondot létrehozó regisztraturaképzo szerv illetékessége, annál kedvezőbb a helyzet a források tekintetében, s annál több közvetlen információt lehet szerezni, kiiktatva bizonytalan rögtönzéseket. Az iratismétlődés tárgyalt fajtáinak esetében végzett értékfeltárás és selejtezés során a válogatás azokra a fondokra vagy állagokra fog összpontosulni, melyek létrehozójuk illetékességének megfelelően közvetlenül kapcsolódnak olyan tárgyakhoz és előzményekhez, amelyek a történeti fejlődés menetére döntő befolyást gyakoroltak, vagy legalábbis kihatással voltak. A szocialista Állami Levéltári Fond átfogó illetékessége folytán - szemben a korábbi helyzettel - ez a dokumentáció rendelkezés re is áll, s igy a szerző véleménye szerint az emiitett témákkal kapcsolatos indirekt forrásokról lényegében le lehet mondani.
