Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - FIGYELŐ - Kluge, Reinhard: Hozzászólás a szocialistakori fondokban végzendő értékfeltárás és selejtezés kérdéseihez: Archivmitteilungen, 1965. 1. / 529–542. o.

- 541 ­esetleg még a brigádnaplókban található. Minthogy azonban a munka­verseny a termelés emelkedését, az önköltség csökkentését, célpré­miumok alkalmazását, stb. vonja maga után, eredményei indirekt módon többek között a számvitelben is jelentkeznek. Az emiitett szerveze­tek ügyiratai közvetlenül vonatkoznak a munkaversenyre, az iratoknak ez a iflegáciott t'árgyjelzete, s ideális esetben ez alatt a jelzői; 'alatt• vannak összegyűjtve. Ami a számvitel bizonylatait illeti, a munkaver­seny ezek tartalmára is kihat, mindenesetre azonban csak indirekt mó­don kapcsolódnak a munkaversenyhez, mivel elsősorban a könyvelés szab­ta feladatoknak kell megfelelniük mint direkt könyvelési dokumentumok­nak. Azok a direkt források, melyek a munkaverseny tekintetében illetékes szervek iratanyagában találhatók, sokoldalúan, olykor szinte minden vonatkozásban tükrözik a munkaversenyt. A versenyvállalásban, a köz­benső értékelésekben s a zárójelentésben minden döntő momentum meg­található: a verseny célja konkrét termelési adatokban, a gazdasági hajtóerők, a brigádok küzdelme a kitüntető elmért, valamint a verseny folyamán kialakuló uj emberi kapcsolatok, végül a gazdasági eredmé­nyek, a vezető tevékenység uj formái és sok minden egyéb. Egy relati­ve kis területen jelentkező s tömör bizonyitóerővel rendelkező doku mentáció gyülemlik itt össze, melynek értéke jóval meghaladja a köny­velésben megtalálható forrásokét. Ez utóbbiakban csupán a pénzügyi ki­hatásokat lehet megragadni, elkeveredetten az egyéb üzemi problémák­kal kapcsolatos iratanyag hatalmas volumenében. A munkaverseny lefo­lyását persze ezekből az indirekt forrásokból is rekonstruálni lehet, de nem oly sokoldalúan, mint a direkt forrásokból, emellett át kell vizsgálni egy rendkívül terjedelmes és a tárgy szempontjából távolról sem bizonyitóerejü anyagot. Itt is bebizonyosodik tehát - folytatja a szerző -,hogy az ügyiratok dokumentatív minősége közvetlenül a kibocsátó funkciójától függ; az illetékesség mellett a kibocsátó anyagi hatásköre határozza meg az iratanyag forrásértékét. Minden fond, illetve állag egyes témákra vo­natkozólag direkt, másokra vonatkozólag indirekt forrás. Minél jobban megközeliti egymást tárgyi szempontból a kutatás témája és egy adott fondot létrehozó regisztraturaképzo szerv illetékessége, annál kedve­zőbb a helyzet a források tekintetében, s annál több közvetlen infor­mációt lehet szerezni, kiiktatva bizonytalan rögtönzéseket. Az irat­ismétlődés tárgyalt fajtáinak esetében végzett értékfeltárás és selej­tezés során a válogatás azokra a fondokra vagy állagokra fog összpon­tosulni, melyek létrehozójuk illetékességének megfelelően közvetlenül kapcsolódnak olyan tárgyakhoz és előzményekhez, amelyek a történeti fejlődés menetére döntő befolyást gyakoroltak, vagy legalábbis kihatás­sal voltak. A szocialista Állami Levéltári Fond átfogó illetékessége folytán - szemben a korábbi helyzettel - ez a dokumentáció rendelkezés re is áll, s igy a szerző véleménye szerint az emiitett témákkal kap­csolatos indirekt forrásokról lényegében le lehet mondani.

Next

/
Thumbnails
Contents