Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - FIGYELŐ - Kluge, Reinhard: Hozzászólás a szocialistakori fondokban végzendő értékfeltárás és selejtezés kérdéseihez: Archivmitteilungen, 1965. 1. / 529–542. o.

- 53.3 a vak, öntudatlan erők kölcsönhatásában kibontakozó természeti fej-* lődés fölé, hogy öntudattal és akarattal rendelkező és meghatározott célokat követő emberek alkotják. Éppen ezért a történettudománynak nem csupán a társadalmi lét képezi tárgyát, hanem a tudat is, mint az a forma, ahogyan az emberek a maguk társadalmi szerepét megértik, s ezen túlmenően az egész felépítmény. Nyilvánvaló igy, hogy a döntő társadalmi tényezők általános összefüggésére vonatkozó elmélet alapján csak feltételesen lehet bizonyos végkövetkeztetéseket levonni a levéltári értékfeltárásra vonatkozólag. A kiindulópont a valóságban jóval mélyebben rejlik, nevezetesen abban, hogy az egyes jelenségek a termelőerők, az alap s a felépítmény keretében milyen viszonyban vannak egymással. A termelés folyamatát vizsgálva például a jelenségek rendkívül széles skálája bontakozik ki a szemlélő előtt, melyek mindegyikének megvan a maga többkevesebb lecsapódása az irattcrmelésben. Ilyen tényezők: a technika, az ember mint a termelőerők része, a termelőerők fejlődésétől függő társadalmi munkamegosztás, a tulajdonformák, az anyagi javák cseréje és elosztása, s mindezzel összefüggésben a nyersanyagokkal, termelőeszközökkel és fogyasztási javakkal való kereskedelem^ továbbá a bérezés

r a pénzügyek és a biztositás különböző formái. E tényezők közül a történelmi materializmus az elsőnek emiitetteket tekinti a történelem menetét végső soron meghatározó jelenségeknek^ az utóbb felsoroltakat pedig mint meghatározott sorrendben elhelyezkedő származékos jelenségeket kezeli. Ennek megfelelően a történettudomány a' termelőeszközök fejlődése mellett elsősorban a termelő ember felé fordul különös figyelemmel, mint akinek alkotómunkája az evolúciós korszakokban a történeti fejlődés fő hajtóereje. Ebben az összefüggésben - folytatja tovább a szerző' - különösen jelentősekké válnak a kooperáció különböző formái, s a dolgozók szerepe a termelés folyamatában, igy többek között a szocialista közösségi munka, a dolgozók közreműködése az üzem terveinek kialakításában s a vezetés munkájában, aktiv résztvételük a tervek teljesítésében munkaversenyek, ujitási javaslatok, minőségjavitás és önköltségcsökkentés, stb. utján. A termelési folyamatnak ezek azok az elemei, amelyek a történelem menetét döntően meghatározzák, s amelyeket a történettudomány éppen ezért sokoldalúan és eleven konkrétsággal igyekszik ábrázolni. E tényezőket igy a levéltárosnak is megfelelő módon figyelembe kell vennie az értékfeltárásnál. A termelési viszonyok keretében döntő jelentőségűtek a tulajdonviszonyok, melyek igy hasonlóképpen a történeti kutatás előterében állanak. Miként s szerző rámutat, az NDK-ban folyó történeti kutatás egészen a konkrét részletekig menően vizsgálja a tulajdonviszonyok megváltoztatásáért vivott harcot, a háborús és náci gonosztevők, valamint a junkerek kisajátítását, az iparban, kereskedelemben és mezőgazdaságban a népi tulajdon kialakulását s a társadalmi tulajdon létrejöttét. Másként viszonyul a tör-