Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - FIGYELŐ - Kluge, Reinhard: Hozzászólás a szocialistakori fondokban végzendő értékfeltárás és selejtezés kérdéseihez: Archivmitteilungen, 1965. 1. / 529–542. o.

- 53.3 ­a vak, öntudatlan erők kölcsönhatásában kibontakozó természeti fej-* lődés fölé, hogy öntudattal és akarattal rendelkező és meghatározott célokat követő emberek alkotják. Éppen ezért a történettudománynak nem csupán a társadalmi lét képezi tárgyát, hanem a tudat is, mint az a forma, ahogyan az emberek a maguk társadalmi szerepét megértik, s ezen túlmenően az egész felépítmény. Nyilvánvaló igy, hogy a döntő társadalmi tényezők általános összefüggésére vonatkozó elmélet alap­ján csak feltételesen lehet bizonyos végkövetkeztetéseket levonni a levéltári értékfeltárásra vonatkozólag. A kiindulópont a valóságban jóval mélyebben rejlik, nevezetesen ab­ban, hogy az egyes jelenségek a termelőerők, az alap s a felépít­mény keretében milyen viszonyban vannak egymással. A termelés folya­matát vizsgálva például a jelenségek rendkívül széles skálája bonta­kozik ki a szemlélő előtt, melyek mindegyikének megvan a maga több­kevesebb lecsapódása az irattcrmelésben. Ilyen tényezők: a technika, az ember mint a termelőerők része, a termelőerők fejlődésétől függő társadalmi munkamegosztás, a tulajdonformák, az anyagi javák cseréje és elosztása, s mindezzel összefüggésben a nyersanyagokkal, termelő­eszközökkel és fogyasztási javakkal való kereskedelem^ továbbá a bé­rezés r a pénzügyek és a biztositás különböző formái. E tényezők kö­zül a történelmi materializmus az elsőnek emiitetteket tekinti a történelem menetét végső soron meghatározó jelenségeknek^ az utóbb felsoroltakat pedig mint meghatározott sorrendben elhelyezkedő szár­mazékos jelenségeket kezeli. Ennek megfelelően a történettudomány a' termelőeszközök fejlődése mellett elsősorban a termelő ember felé for­dul különös figyelemmel, mint akinek alkotómunkája az evolúciós kor­szakokban a történeti fejlődés fő hajtóereje. Ebben az összefüggésben - folytatja tovább a szerző' - különösen je­lentősekké válnak a kooperáció különböző formái, s a dolgozók sze­repe a termelés folyamatában, igy többek között a szocialista közös­ségi munka, a dolgozók közreműködése az üzem terveinek kialakításában s a vezetés munkájában, aktiv résztvételük a tervek teljesítésében ­munkaversenyek, ujitási javaslatok, minőségjavitás és önköltségcsök­kentés, stb. utján. A termelési folyamatnak ezek azok az elemei, ame­lyek a történelem menetét döntően meghatározzák, s amelyeket a tör­ténettudomány éppen ezért sokoldalúan és eleven konkrétsággal igyek­szik ábrázolni. E tényezőket igy a levéltárosnak is megfelelő módon figyelembe kell vennie az értékfeltárásnál. A termelési viszonyok ke­retében döntő jelentőségűtek a tulajdonviszonyok, melyek igy hasonló­képpen a történeti kutatás előterében állanak. Miként s szerző rámu­tat, az NDK-ban folyó történeti kutatás egészen a konkrét részletekig menően vizsgálja a tulajdonviszonyok megváltoztatásáért vivott har­cot, a háborús és náci gonosztevők, valamint a junkerek kisajátítását, az iparban, kereskedelemben és mezőgazdaságban a népi tulajdon kiala­kulását s a társadalmi tulajdon létrejöttét. Másként viszonyul a tör-

Next

/
Thumbnails
Contents