Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - FIGYELŐ - Stehkämper, Hugo: A mai közigazgatásban keletkező tömeges típusiratokról: Archivalische Zeitschrift, 1965. 2. és Der Archivar, 1965 / 508–521. o.
- 514 az újjáépítés és gazdasági felemelkedés irányában történt átmenetet. Természetesen ezek a hivatalok történeti szerepet játszani sohasem fognak/ de a kb. 60^000 irat mindig jellemző módon fogja dokumentálni a városnak szociális téren kifejtett hatalmas erőfeszítéseit. A Népjóléti Hivatal nyolc fiókja közül háromnak anyagából a környezettanulmányokat a levéltár átvette és ezek felét dokumentációs célra megtartja. Hadirokkantak és a hátrahagyott családtagok ellátását intéző kirendeltség A hivatal hadirokkantakkal, továbbá hadiözvegyek és -árvák, ill. szülők ügyeivel foglalkozik. Szamuk mintegy 32,000, A különleges gondozást 'kívánó esetekkel együtt közel 36,000 személy irata fekszik az irattárban* ezek a gondozottak ellátására vonatkozó adminisztrációs iratváltásokat foglalják magukban. Ilymódon selejtezésük ellen nem szól semmi, csupán néhány ismert személy ügyét kívánják megtartani és azokat az iratokat, melyek egyes hadirokkantaknak a társadalomba való újbóli beállítása körüli nehézségeket ecsetelik. Lakásinségfelszámoló Kirendeltség Hármas feladatkörből az alábbi iratféleségek keletkeztek: 1./ 80'szociális létesítményben /átmeneti lakóházak, hajléktalanok háza/ 17 ezer ember nyert állandó jelleggel elhelyezést. Az iratokból megtudjuk a hajléktalanság okát, a személyékről adott jellemrajzokat,házfelügyelők jelentéseit.. Egyes iratok tartalma meglepően eredeti. 2./ A meg nem felelő lakásokban lakó családokra vonatkozó iratok tartalma kevésbé érdekes. 3./ Kilakoltatási esetekben a város - részben szociális, részben célszerűségi okokból - a lakbértartozásokat kölcsön, vagy segély formájában magára vállalja. Az erre vonatkozó iratok tartoznak ebbe a kategóriába. Mindhárom iratféleség teljes megtartásáról nem lehet szó. A selejtezés során az érdekesebb esetekén kivül mintadarabok megtartását tervezik, mégpedig a bevezető részben már ismertetett módon a ,r H" betűvel kezdődő családnevű személyek iratait fogják kiemelni /az összmennyiségnek cca. 8,5 %-át./ A hivatal másik jelentős feladatkörét képezik a "belső átköltözési" és "külső áttelepülési" ügyek intézése. Az első csoportba a háborús kiürítés miatt eltávozottak visszaköltözési ügyei, az utóbbi csoportba pedig a határon túli területekről származó személyek ügyei tartoznak. - Az iratanyag szinte kizárólag kérdőivekből és formanyomtatványokból áll, jelentős történeti forrásértéket nem képvisel,ezért őrzési ideje lejárta után a levéltár nem vesz át belőle semmit*