Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Steinmann Judit, S.: Levéltári források Komárom megye községeinek történetéhez / 487–500. o.

- 494 A tatai szolgabiróság hiányzó feudáliskori iratainak töredéket pótolja Hér^g községnek 1828-1850-ből fennmaradt n

Rende 1 et-kony Y*

*-e» amely a tatai szolgabírónak a községekhez küldött körleveleit tartalmazza. Ez a rendkívül érdekes iratfajta külön tanulmányt été.®^ melne, itt csupán annyit említenek meg, hogy az egyes községek történetéhez hasznos adatokkal szolgál, adó, járvány, tűzvész

f közmunka, katonaság stb. ügyekben. Megyei közgyűlési jegyzőkönyv kivonatai, himlő ellen oltottak névsora, áriimitáció is található benne. Különösen az 1848-4-9. esztendő érdekes, amiko£ a forradalom gyorsan pergő eseményeit a rendeletek hiven tükrözik. B« Egy

éb magyarországi levéltárakban található iratok A járás községeire vonatkozóan találhatunk még adatokat az Országos Levéltárban is: Urbaria et Conscriptiones, 1713. és 1828. éyí^orszá gos összeírás, Helytartótanács Departamentum urbariale

, családi levéltárak irataiban. E járásnál ezeknek jóval nagy&¥& a jelentősége mint a dorogi járásnál, mivel a Csehszlovákiában lévő iratokhoz nehezebb hozzáférni. Említésre méltó mennyiségű céhirata van a tatai Kuny Domokos Múzeumnak:, különösen a tatai céhekre vonatkozóan. Van""neha"ny Ééziratos térképük is Tata, Tóváros és Környe községekről. !>Uttaalmás református parochiáján van néhány jegyzőkönyv és feljegyzés a XvT-Xlit."századból, mely~"elsősorban az egyház életére vonatkozó adatokat tartalmaz, de találhatunk benne a község történetére utaló adatokat is. A ía-Bonio?* vísitatiok . :

?K%7*

?

r•'<••'•••.-v..• vv? . itt is jórészt az esttérgomi • Primási Levéltárban találhatók; Gyerme'ly, Héreg, Szomor, Tardös és Tarján községed a győri egyházmegyéhez tartoztak, ezeket tehát a Győri Püspöki Levéltár őrzi. Külföldi levéltárakban lévő iratok A tatai járás 1918-ig, majd 1938-1945 között Komárom megyéhez tartozott. Komárom megye közigazgatási és igazságszolgáltatási szerveinek iratai a második világháború után túlnyomórészt Csehszlovákiába kerültek, többrendbéli viszontagságos utazás után végül a Nyitrai Állami Levéltárban kötöttek ki.