Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Steinmann Judit, S.: Levéltári források Komárom megye községeinek történetéhez / 487–500. o.
- 4-8? 7 Itt jegyzendő meg, hogy az ismertetett ícmd,-egyrersSOj így 'a Rózsa Sándorra vonatkozó iratok többsége is a Szegedi át* őrizetében van. Ugyanis a megyehatóság működése idején a megyeszékhely Szegedre került, s mikor 1862-ben visszahelyezték Szegvárra, az iratokból kiemelték a szegedi vonatkozású aktákat, ezek külön mutatóval ellátva Szegeden maradtak. HELYTÖRTÉNETÍRÁS S. Steinmann Judit: LEVÉLTÁRI PORRÁSOK KOMAROM MEGYE KÖZSÉGEINEK TÖRTÍJÍETÉHEZ Eredetileg ugy terveztem, hogy csak az Esztergomi"Állami Levéltárban lévő, megyei ii&Xytörténeti monográfiákhoz felhasználható iratanyagot ismertetem. A mai Komárom megye azonban - melynek területét If^D-b^n alakították ki *- történeti lég különböző részekből áll. A dorogi járás nagyjából a régi Esztergom megye esztergomi járásával azonos. A tatai járás teljes egészében Komárom megyéhez tartozott s a történeti forrásokban is tatai járásként szerepel, A mái komáromi járás 28 községéből 17 szintén Komárom megye volt, annak gesztesi - más néven nagyigmándi - járása; 10 községet /Aka^ Acsteszér t Bakonybánk ? Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Hanta^ Kerékteleki, Réde, Bár/ Veszprém megye zirci árasából csatolták át 1950-ben; ugyanekkor került a járáshoz Bakonysárkány Fejér megyétől. /Megjegyzem még, hogy Almásfüzitő és Bábolna, csak 1958-ban lettek önálló községek, így a községekre vonatkozó források lelőhelye szinte járásonként más és más, azért legegyszerűbb, ha ezeket járásonként tárgyalom. Azon belül is a források három csoportba oszthatók:
