Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Máté László: Dunapataj mezőváros levéltárának rendezése / 40–54. o.

44 ros, amelyet a perben a tanács képvisel. Ezeket az iratokat tehát nem az úriszéki, hanem a tanácsi fondbán kellett elhelyeznünk. , Ugyancsak a tanács fondjában foglal helyet a "Céhlegények

r felszabadító levelei" elnevezésű állag.' Dunaeataj mezeváros levéltárában talált cehek iratait a fondjegyzek sémája szerint a "IX.< Tes tulet ek" elnevezésű f ondeaoportban helyeztük el.' A céhlegények felszabadító leveleit azonban, minthogy ezek rendeltetésszerűen, kihirdetés és nyilvántartás céljából kerültek a tanácshoz, a cehek egyéb irataitól elkülönítve, a tanácsi fondhoz tartozó állagként ehhez a fOndhoz soroltuk be. Számos vitás kérdéssel álltunk szemben az 503• és 505. szemű fondoknál, amelyekben a mezőváros biráinak, ill. városgazdájának iratait kellett rendszereznünk. • Az emiitett két fond közül a teljesség szempontjából kiemelendő a

: VDunapataj mezőváros biráinak iratai" elnevezésű fond, melynek sokrétűsége lehetővé tette a fobiról iratokon kiviil a birói, borbirói, székbirói, váaárbirói es kisbiröi számadások elnevezésű állagok kicl^xvitását• ' A fondón belül az állagok belső sorrendjét részben a funkciók jelentősege, •részben pedig az anyag terjedelme-határozta meg. A városgazda fondja is vitára adott alkalmat az egyes állagok elhelyezésével kapcsolatban. A "leltárakon., és a számadásokon kiviil itt kellett elhelyeznünk a mezővároshoz tartozó puszták termény- és termás-összeirasait és a puszták földosztó lajstromait is.

1 Szék az iratok szervesen kapcsolódtak a városgazda funkciójának köréhez. 2. Dun'apataj kapitalista-kori irata

inak rendezésé. 'Ennek a korszaknak iratanyagét a fcad£egyze> sémája szerint ket szakaszra osztottuk:; I. szakasz iratait 1848-187l-ig és a- II. szakasz iratanyagát 1872-1944-ig terjedő evkörokben c s op or t o s i t o 11 uk. .: Az''I." szakasz iratait 10 fondba és 50 állagba osztottuk be.