Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Szabó Sándor: A kiskunfélegyházi "Kiskun Levéltár" / 451–460. o.
- 4-55 nek el az'egyéb levéltári egységeké a "Capsa", a "Fasciculus" és a "Numerus**. Az iratcsomók terjedelmének megfelelően a "Capsák", a "Fascioulusok" és a "Numerusok" számozása emelkedő sorrendet követ. A végleges csomók kialakításánál figyelembe kellett venni az "Elenchusokat**, mert az iratok csomózása ezekhez igazodik. Félegyháza város feudális kori iratanyaga 100%-ig, a kapitalista kor iratanyaga pedig 75%-ig rendezett. Félegyháza város feudális kori anyagáról repertórium készült, a többi anyagáról alapleltár. Kiskunhalas város iratainak rendezésénél szintén az eredeti rendet kellett visszaállítani, jóllehet a XVIII. század végéig az iratok sem :.időrendet, sem tárgyi csoportosítást nem követnek. A Toóth János által keásitett segédletek azonban az anyaghoz ilyen rendszer mellett ma is jól használhatók,, A levéltári részleg többi fondjának rendezése 7^ %-ban szintén megtörtént. Ugyan." !">..• fokú az iratanyag áttekintő raktári jegyzékkel való ellátottsága is, A kéziratos térképek és a feudális kori összeírások katalógusának elkészítése befejezést nyert. Nem kis feladatot jelentett számomra az iratselejtezés végrehajtása. A kiskunfélegyházi Főszolgabírói Hivatal és a városi polgármesteri anyag selejtezésén túlmenően megtörtént annak a 300 fm-nyi kalocsai és kunszentmiklósi járásbirósági anyagnak átselejtezése is, amelyet időközben a Kecskeméti Állami Levéltár elszállított Kiskunfélegyházáról . Mint a bevezető részben is szóltam róla, az al3.amog.it ás előtt csak elvétve kereste fel egy-két kutató a levéltárat. Amióta viszont a levéltár intézményesen működik, a kutatók száma örvendetesen gyarapszik. Az alábbiakban szeretném bemutatni az utolsó négy esztendő kutatási statisztikáját. A kutatók és kutatási esetek megoszlása a kutatás tárgya szerint az 1963-1966-években:
