Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Szabó Sándor: A kiskunfélegyházi "Kiskun Levéltár" / 451–460. o.

- 452 A levéltárnok! állást a város 1925-~ben - Nagy Ferenc László nyugalombavonulása u^án . megszüntette, Az intézkedés indoka a takarékossági szempontokon túlmenően az volt, hogy a levéltár tudományos feladatat alig lát el. A levéltárnoki állás megszűnése után a város kiadó-irattárnoki állást szervezett, aki csak felügyeletet gyakorolt a levéltárra, de tudományos feladatokat nem végzett,, mert egyrészt képessége sem volt ehhez elegendő, másrészt egyéb irányú munkák a. levéltári feladat ellátásában gátolták. így a városban nagyobbszabásu kutatási, munka sem tudott kialakulni, annak, ellenére, hogy Félegyházán a felszabadulás előtt is már több középiskola működött. Ebből az időszakból csupán dr. Mezősi Károly tanitóképső intézeti igazgató, egyetemi magántanár és dr .Takács Béla tanítóképző intézeti tanár kutatásai érdemelnek emlitést. Az előbbi szajnos * a város múltját tárgyaló - témát /Petőfi szülőhelyének kérdéséről, a város fejlődéséről és határtörténetéről t a XVTII. századi iskolaügyről stb,/ publikált, az utóbbi a "Jászkun ember sorsa" című munkájához keresett adatokat, s kutatásának eredménye a helyi sajtóban jelent meg. Kiskunfélegyháza város levéltárának nagyobbik részét a második világháború során a volt kunkapitányi épületbe szállították el. Er* a "gondosk* dás" elég, sok kárt okozott az iratokban, mert az oda visszaszállítás alkalmával az eredeti rend teljesen felbomlott^ s az anyag is erősen megrongálódott. Ennek következtében a levéltár anyaga egészen az államosításig rendezetlen maradt. Kutatni meg szakértő sem tudott benne, s rendezésének befejezéséig nem is ér>-< deklődött utána senki. Kis

kunha

las város levéltára a XVIII. század elejétől tartalmaz"öszszet'üggo sorozatokat, egyes darabjai /török oklevelek, az első I.636hél/ azonban a korábbi évtizedekből is vannak. A város XVIII. század előtti irásos emlékeinek zöme részben a török hódoltság alatt pusztult el

r részben 1703 októberében a Halasra szállásolt kurucokat üldöző szerb határőrség vandalizmusának esett áldozatul. A levéltár érdekében említésre méltó munkát végzett Vaczí Halász István nótárius

t aki a tanács előtt'megfordult ügyek összeírására jegyzőkönyv felfektetését javasolta. Az 6 javaslatára késsült el az első jegyzőkönyv 1723-ban, amelyet 1729-ig nagy szorgalommal veszetett. Váczi Halász István a korábbi idők jegyzőkönyveinek hiányán ről igy emlékszik meg: "Sok kára származott eddig is Halas yárossának abbólj hogy jegyzőkönyve nem volt, mert dolgaikat imitt*-amott lévő jegyzésekben tették." A "levéltár" lényegében Toóth János városi aljegyző szorgalmából keletkezett, aki a Jászkun Kerület rendelkezése folytán X796~"től 1808-ig rendezte az addig szétüöá?tan heverő iratokat. /3/ Később a belügyminiszter rendelete folytán az irattár rendezetlen anyaga-