Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Balás Gábor: Két tájékoztató munka a főváros 1945 utáni szervezetéről / 368–372. o.

- 369 ­árvízvédelmi bizottság és néhány meghatározott ügyféleséggel foglal­kozó alpolgármesteri értekezlet. Nem feledkeztek meg a fontosabb tisztségek /közgyűlés elnöke, polgármester, tiszti főügyész, ár­vaszéki elnök, el :járók stb. ismertetéséről sem/. A főváros köz­igazgatásához kapcsolódó helyi önkormányzati szervekre is kitér­tek, mint amilyenek voltak a budapesti és a kerületi nemzeti bizott­ságok, az üzemi bizottságok, a ház- és tömbmegbizotti szervezet. A részletekbe menve egy rövid általános bevezetés után a törvény­hatósági bizottságra és szerveire, majd a közigazgatási bizottság­ra és szerveire vonatkozó fejezetek következnek s utána a polgár­mester és az alpolgármesterek működését ismertető fejezetek. Ezután a tizenhat polgármesteri ügyosztályt veszik sorra akként, hogy mind­egyik ügyosztály után az ahhoz tartozó különféle igazgatási szervek következnek. így pl. az I. ügyosztályhoz tartozott a központi segéd­hivatal, a távbeszélő hálózat, a központi gépkocsiszin, a statiszti­kai hivatal, a Fővárosi Közlöaay és gyorsiró iroda, Budapest jogsza­bályai kiadmánysorozat szerkesztősége és a levéltár. A VII. ügyosz­tály anyagát követőleg emiitett számos népművelési és oktatási in­tézmény csak fajta szerint szerepel, mert lehetetlen lett volna min­den iskolával egyedileg foglalkozni. A polgármesteri ügyosztályok után az árvaszék, a tiszti ügyészség, a tiszti főorvosi hivatal és a számvevőség ismertetése következik. Mindezek összetett szerkezetű intézmények voltak s igy pl. a számvevőségnek tizenhárom osztálya volt, amelyek ismertetése külön-külön részletezve szerepel. A központi hivatalok és a hozzájuk kapcsolódó szervek ismertetése után az összeállitás a tizennégy kerületi elöljáróság általános te­endőit részletezi szakágazatonként. Ehhez csatlakozva az egyes ke­rületi elöljáróságok különleges feladatköréről.illetve szervezeti sajátosságairól is szó van. Ez időben még aránylag kevés városi üzem volt, de az üzemszerűen működő intézmények egy része már komoly múltra tekintett vissza. Egyes üzemek még ujak voltak. Mindezek működésével a mű nem olyan részletességgel foglalkozik, mint a közigazgatással, de az egyes üzemek sajátosságairól, belszervezetéről a tájékoztatást megadja. Foglalkozik a munka néhány különleges intézménnyel is ? mint ami­lyen a Székesfővárosi Alkalmazottak Segitőalapja, az Elelmiszer­jegy Központ, a Gabonahivatal volt és végül a fővároshoz kapcso­lódó önkormányzati jellegű szervek után a fővárosi számszék sze­repét ismerteti. Általában véve az egyes fejezetek rendszere az, hogy ismertetik a legfontosabb jogszabályokat, amelyek az illető szerv működésére nézve irányadók. Foglalkoznak a testületi szervek összetételével, az ügykörökkel, az alárendelt szervekkel, a szerkezeti felépítés­sel, a más szervekkel való kapcsolatokkal. Az egyes fejezetek a szervek személyzeti és leglényegesebb dologi állagának adataira is utalnak.

Next

/
Thumbnails
Contents