Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Horváth Zoltán: Sopron város pénzügyi igazgatásának átszervezése, 1949–1951 / 358–367. o.

- 362 Csökkent a számvevőség feladatköre a különféle városi alapoknak és alapítványoknak felszámolásával, /10/ a felügyelete alatt működő Csekkhivatal pedig 1930 elején megszűnt. A területi önkormányzatok pénzkezelési reformjáról.szóló-rendelet^ugyanis a városok postatakarékpénztári csekkszámláinak megszüntetéséről és a Nemzeti Bankoknál való uj számlarendszer megnyitásáról intézkedett, /ll/ -A városi önkormányzati szervezet pénzügyi ellenőrzése a Nemzeti Bankon keresztül még fokozatosabban érvényesült. A fentiekből kitűnik, hogy Sopronban a belügyminiszteri rendelet a Pénzügyi • és gazdasági ügyosztály munkakörében változást nem eredményezett, csupán a rendeletet követően a Pénzügyi és gazdasági ügyosztály a városi szervezetben nem II., hanem III. ügyosztályként szerepel. . . ... A belügyminiszteri utasítás lehetővé tette„ hogy a thj. városok, a községi vállalatok ügyeinek intézésére un. VII. üzemgazdasági ügyosztályt is szervezhettek. IA..VII„-.ügyos^tály..sgeKygz^ s^j^a^Qnkan^külön engedély^megadásátQ^U.tette. függővé. Sopronban a III. Pénzügyi és gazdasági ügyosztály látta el egyúttal a VII. ügyosztály teendőit is. 1949. májusában a városnak még csupán két.üzeme volt, és mint láttuk, közvetlenül a polgármester felügyelete alá tartozott. Az év végén már a Pénzügyi- gazdasági ügyosztály munkakörébe utalták a számban meggyarapodott községi vállalatokat /12/, ügyvitelük részletes szabályozásával. A városi törvényhatósági-bizottság a gáz- és vizmü mellett 1949 folyamán több községi vállalat alapítását határozta el, és megszerezte hozzá a belügyminiszter jóváhagyását./I3/ /Pl. ingatlankezelő, temetkezési, kertészeti, kenyér.gyár, vágóhíd,és húsfeldolgozó, valamint a dobozgyár./ A községi vállalatok szervezése egyrészt a tiznél több munkást foglalkoztató magánvállalatok államosításával /pl. kenyérgyár/, másrészt uj vállalatok - /mint pl. a házak államosítását kovetően^az ingatlankezelői vállalat/ - keletkezésével függ össze. Noha az üzemgazdasági ügykör lénypgesen megnövelte a Pénzügyi-gazdasági ügyosztály feladatát, a belügyminiszter a polgármester kérése ellenére sem járult hozzá a VII. Üzemgazdasági ügyosztály szervezéséhez.. . . Másrészről viszont csökkent a III. ügyosztály munkaköre. Brennbergbányán a bányamüvelés felhagyása, a városi vagyon, 18, ezer kat.h. föld nagyobb részének kisajátítása után a vagyonkezeléssel együttjáró ügyintézés megszűnt. A mezőgazdasági ügykörben az hozott.változást, hogy a 10 rendsáer^srmesorendőri és a két nem-rendszeres 'hegymesteri állás helyett csak' két nem-rendszerb állás maradt 'inégv /14/ Az ügyosztály tehermentesítését szolgálta ugyanakkor az is, hogy a.'z" idegenforgalmi ügykört áttették az elnöki osztályhoz. /15/ r r A leglényegesebb változást a javaialmi ügykör elvesztése jelentette. Fokozatosan elvesztette a város vámjövedelmét. Az 1949, apvemher 26án kelt polgármesteri jelentésből megtudjuk, hogy Sopron thj.város 1 használatában lévő kilenc vámházból már hét megszűnt és a megmaradt kettőt sem kívánja a város fenntartani. /16/ 1949. január 1-vel el-