Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - FIGYELŐ - Levron, J.: A levéltárügy és az idegenforgalom: La Gazette des Archives, 1965 / 277–282. o.
- 279 >A tanulmány itt név azerint is felsorolja^azokat a hire— sebb levéltáros-szerzőket, akik eg^-egy tájegység összefoglaló, jelentős útmutatója készítésében szakavatottan működtek közre. Ez a közreműködés mái^ sem szűnt meg v A G-uide , Joanne mindmáig megjelenik, de mar nem a kiadó nevén., hanem fedőlapja szineről elnevezve. t A cikk ismét név szerinti felsorolásban ismerteti azokat a kiváló levéltárosokat, akiknek egy-egy tájegység útmutatójában megjelent művészeti, történeti stb. vonatkozású, elmélyült tanulmánya kiválóan példázza a történész-levéltáros mint idegenforgalmi propagátor szerepét és jelentőségét» Nem kevésbé jelentős az a szerep, amelyet az archeológia népszerűsítésében vállaltak.; Ezek a műemlék-ismertető munkák - amelyeknek szerzői közt zömmel az École des Chartes /a levéltárosképző főiskola/ egykori tahitványait találjuk - mind-mind az ide. genforgalom ügyét szolgálják. .A, XIX. század végén és századunk elején jelentek meg Franciaországban az első idegenforgalmi szervek* ezek magánvállalkozások voltak és helyi idegenforgalmi iroda elnevezéssel/szószerinti, szolgai-forditáaban: "kezdeményező szindikátusoké/működtek, elsősorban olyan Városokban, amelyek az idegenforgalmat mint fő jövedelmi forrásukat ápolták* A • . helybeli levéltárosok örömmel segitették ezeket az : uj szerveket, a város és megye tökéletes ismerete és ismertetése , tehát zömmel a levéltárosra hárult. Volt, ahol a levéltáros .maga is az idegenforgalmi irodán dolgozott, sőt nem egyszer annak vezetését is elvállalta-. Szerző- nem tartja éppen kívánatosnak, hogy a fiatal, vidéki levéltárosok effajta terhes megbizást vállaljanak. Az.idegenforgalmi szempontok nem is , mindig azonosak a város vagy a megye közigazgatásának és levéltárának szempontjaival v A levéltáros tisztével sok esetben összeférhetetlen az idegenforgalmi irodán vállalt posztja., Valamely tudományos társaság tagjai vagy elnöksége so, rában a levéltáros mindég a "helyén van", a turisztika ügyeivel foglalkozó szervben azonban csakis' mint tanácsadó, m'üköd, jék, - javasolja Levron, Ha-műemlékek védelméről, útmutatók , szerkesztéséről, brosúrák, plakátok, megjelentetéséről vagy .dokumentumfilmek forgatásáról van szó, a levéltáros közhasz„nu közreműködése szintén nélkülözhetetlen. Ami a vidéki idegenforgalmi irodák helyi útmutatóit illeti? ezek többnyire sokkal^bővebb, részletesebb adatokat tartalmaznak, mint az általános útmutatók. Kollektiv szerkesztésbén,, újra meg újra átdolgozva, kiegé'szitve jelennek meg, a