Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Szinkovich Márta: A helytörténeti olvasókönyvek kérdéséhez / 215–245. o.
235 egy érvet közbevetnem,, Évek óta részt veszek ja, •• Városi Mii- " velődéai. Ház-j, Hajdú, Gyula elvtárs nagylelkű adományából^létesített , Doktor^Sándor nevét viselő középiskolai diákpályázatának birálo bizottságában. Az a tapasztalatom, hogy igen kevés pályázó- tudja önállóan kezelni 1 témáját, s nem az a baj, hogy megjelent munkákra támaszkodnak, hiszen diákoknál nem is lehet szó nagyobb mérvű önálló forráskutatásról, hanem az a hiányosság mutatkozik ezekben a dolgozatokban, hogy legtöbb esetben éppen a helytörténeti kiadványok szövegének jobb-rosszabb átirásával találkozunk, anélkül, hogy legalább a megadott téma szempontjából válogatnának és csoportosítanának., Mit mutat ez?, Azt, hogy az a lelkesedés és ügybuzgóság, amellyel a pályázók hozzáfognak a dolgozat megírásához, nem párosul elég önálló gondolkodási készség.. gel, vagyis ezen a téren még mindig ujabb és ujabb ^módszer • reket kell 'találnunk ennek a készségnek a fejlesztésére., A pedagógus ilyen irányú munkájában is segitséget nyújthat az . olvasókönyv. 35 X 35 , Ezzel azonban egy ujabb kérdésfelvetéshez jutottunk el: •• hogyan értelmezzük azt V hogy a Helytörténeti Olvasókönyvek a középiskolák számára készülnek? Milyen széles olvasóközönségre számit ha tünk ezen belül, illetve hogyan tervezzünk? . , Magam részéről indokolatlanul szükkörünek tartom azt a meghatározást, hogy a történelmi szakkörök munkáját állítsuk középpontba. , Arra természetesen nem gondolhatunk, hogy a kiadványunk az iskolában a kötelezően előirt segédkönyvek között foglaljon helyet, de azt nem tartjuk kizártnak, hogy az oktató munka során is felhasználásra kerüljön. A tanár gyakorlatától, pedagógia készségétől függően igen sokféle szemléltető módszert alkalmaz a történelem órán is., Ezek között egy lehet az is, amikor a helytörténeti olvasókönyv egyik vagy másik .fejezetét, témáját, egy dokumentumát a diák ismerteti az órán. , A^helytörténeti^olvasókönyv sok segitséget tud nyújtani, annál többet, minél több diák kezébe kerül. S itt térnék ki a pedagógus olvasóközönség kérdésére. Az j 1962-es LÖK.utasítás . a. törtenelemtanárokat is felsorolja', mint potenciális olvasóréteget, mint olyanokat, akik számára az olvasókönyv készül, , Jánosig Ferenc ezt kifogásolja - magam a "LOK .-.álláspontjává! értek- 'egyet, persze meghatározott feltételek esetén..^ Az eltérés talán csak-láts'zólagos ,. azaz mindkét esetben másról van; < ez-óv .Ha ,a történelemtanár helytörténeti ismereteit' tudományos fokon akarjuk elősegíteni, azaz, ha olyan dokumentumokat aká. runk-. publikálni', amelyek számára ujak, vagy nehezen hozzáférhetők /pl« a kiadatlan, okleveles anyag, a helytartótanács Bai ranya' megyei vonatkozású aktái vagy akár egy rendőrségi jelentés a ( Horthy-korszakból, amely a B.M. anyagban van/, akkor a