Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Schram Ferenc: A levéltárak jelentősége a népszokás-kutatásban / 163–208. o.

-20028. ,A kézfogás éa esküvő, Békés megyében történt, a kihallgatás 1826-ban Pesten, akkor gyóni lakostél., ^NÁL.PmL » , Prooo crim. fasc. 29* Nr. 6. 29«,,KIj

(

i

Ppr« 20., Pasc. 13., Nr* 6. 30.,, Pót, 1836., PNÁL PmL, Proc. crim„ fasc. 39., N.í?.*3« 31. , PNÁL PmL Prot. crim. 1842. 325-328., Kecskemét. 32. , KL., Por. 20., Fasc. 13., Nr. 6o 34. , UOÍ 35. . PNÁL PmL Acta. Sedrialia 1813. ,,Nr« 489°, A nagykőrösi református' lelkész tanúvallomásából., A funerator az elhunytnak nem fia vagy unokája., Müködését

( Hódmezővásárhelyről Kiss Lajos: A szegény 'ember élete /Bp» é,n»/c, müvéből' ismerjük !22^-230

v Ladányi ErzsebeV felszólalása szerint Hegyalján a f uher'átorhoz hasonlóan az officiális leánykérőnek ia volt jog

1 szerepe, eljárt az egyházi éa világi hatóságoknál. 36o , KL Por. 20*. Fasc. 13*4. Nr.s 6., Evangélikus visitatiokban .'gyakran 'találkozunk a rector ilyen irányú kötelessegé.vei, melyért dijazáaban részesül, Veszprém megyében a , XVII.. században katolikusoknál is

1 előfordul, a koporsó . m

v

egazentelésénél is volt később szerepe, mára már kihalt, ez ia összefüggésbe hozható a virrasztónál lévő , szerepével. 37° >! Tanuk vallomása a temetésről, Szentkirályról 1830-ból. , PNÁL PmL Proco crim,, fasc. 3'1. Nr* 32. 38. , Bia, 1829, önvédelemből apagyilkossá got elkövetett férfi siratása a tanuk előadásában, a 2. tanura biró, aki. tol engedélyt kért a siratásra; a szertartás református volto PNÁL,PmL Proc. crim* fasc. 33. Nr. 9. 39. , KL,For« ^20.,-Pasc. 13.NÁ. 6., A húsvét keddi suhodás tulajdonkeppen a 3. csoportba tartoznék, de nem akartuk , az együtt talált szokásokat megbontani. Magyar anyag. ban már a múlt században is '-'gyérebben 'divatozó" szokást nem ismerek, hétfőn a legények néhol a locsolás mellett korbácsolnak i-s, pl. a, Kiskárpátokban /Valen-