Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bónis György–Degré Alajos: Megjegyzések a képviseleti intézmények kutatásához / 1–19. o.

;közzé 1948 óta a Magyar

1 Tudományos Akadémia, és azokról a későbbi országgyűlésekről, melyeken' Kossuth részt vett

? ' Bar,ta'";Ia.'tylán kitűnő kötetei tájékoztatnak? a'

1 Kossuth Lajos ,*. ír&teí sorozatban.- Nem tudjuk, hogy a kerületi üléseknek 1832' előtt mekkora j elentőségük. volt.. Ez t mág'részletesebb kuta-tás'oknak kell ti-sztázníok, főleg arkiövetjelentések, és a bécsi rendőffflinisztérium ügynökeinek jelentései alapjáno Áttekintést ad a kortársak közül' Virbzsil; Aht'ai;r Staatsrecht des Könígreichs

1 Ungarn P e s t TT-8 6 6. 7 r

< • § * /íl 1« 'köt* 44 és köv® - K/ ,- amely elfogult-, aulikus szemlíle'tü,- de renge• teg használható adatot gyűjt össze.- A jogtörténeti iroda• lomból az előző korszakra is-még mindig használható

8 'Kéréezy < #o;l

t á

jí s' B;endi

; országgyűléseink tanácskozási módja'

1 /Kassá? TS^T^ciml műnkáj a • '-,- - <'A' vármegyék közgyűlései tekintetében kétségtelenül a reformkorban zajlott le az az ujitás, hogy szakítottak a> ,!

vota

; non numerantur sed ponderantur" elvével, és szótöbbséggel szavaztak.' Addig nemcsak a kisebb ügyek elintézésére havonta - esetleg többször is - tartott kisgyüléseken, de az évnegyedenként - vagy még ritkábban -.tartott közgyűléseken is -20-25 birtokos nemes táblabíró, meg az éppen erdekeltek vettek reszt, í '-4 mutatnak közgyűlési jegyzőkönyveink, de; Dessewffy. Aürel gróf visszaemlékezései is, /idézi' Ylrp'z^áA' i

e

m

e

' >IXX. ,110.1-. / ( melyek visszasírják - ezeket a, "boldog

1

* állapotokatv<A- 'tanulatlan bocskoros nemessége tömeges felvonultatása különösen a követválasztó és tisztújító megyegyülésekre,amelyekről^Jókai regényei olyan színes képet festenek, csak a- XÍXá -század elejen indul meg

9 < Eckhájrj ezti /Magyar alkotmány és jogtörténet s Budapest, X94?# 2,69* 1;,/ az 1820-as években az ^adóval szembeni heves megyei- ellenállás letörésére irányuló kísérlettel hozza- ösz^ széfüggésbe, amikor a kormány a főispánokat arra utasította, hogy. a kisnemesek szavazataival biztosítsanak* "gutgesinnt" • tisztikart a,, megyékbe.. Ez a kérdés bővebb vizsgálatot kíván, mert, ugy sejtjük, hogy a külső formák megtartásával a megyei közgyűlések élete ennek következtében a reformkorban teljesen átalakult. •Erről az egykorú közjogi munkák csak egy-két^szóban emlékeznek meg

a , YÍrozgi'i» • •• mint láttuk, káros újításként könyveli • el,

1 Gz-XrékT /Magyar Közjogo,. Hegedűs Lajos, Kandid átdolgozás : sában, ' 2* kiad*, Pest \ ,1869 $• 342, .lo/. egyszerűen megállapít. Jfitf

1 hogy- a megyei- közgyűlésen a határozathozatal szótöbbsége ^gel: tör t énik., Palugyai i •• Megy er endsz er /P-éa t, 1844rl848 /c, négykötetes anyaggyüjteményében, bár történeti és jogászi felkészültségét méltán feledte el az utókor, bővebb a^a-tok lesznek* de. a kérdés.t elsősorban uj kutatással $ a jegyző• könyvek és íratok gondos átvizsgálásával lehet megoldania • A lehetőségekre; Barta' Isty'án' tanulmányainak példája figyel^ meztet:, A> ftatai Kossuth /Budapest, 1966/ és a» Kölcseyvel fog^ lálkozó cikk.ei a Századok' 1Í959-Í- és l-96l-i évfolyamaiban«