Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Schram Ferenc: A levéltárak jelentősége a népszokás-kutatásban / 163–208. o.
- 164 raj^- sem maradt el a többi tudományszakok mögött;* Takács, Sándor és t fy.o>ffy. ( látván már egy generációval előbb visszanyúltak a történeti forrásokhoz®, /5/;Az.i'a" tény, hogy mindkett en ^szint e kizárólag anyagi kultúrával foglalkoztak, mintegy determinálta az utánuk következők > taniványaik munkásságát is; ma is inkább az anyagi kultúra művelői támaszkodnak levéltári forrásokra^ mint a folkloristák., Aziutóbbi másfél évtizedben azonban már a foklorban is Örveft. detes módon megindultak "az archiválási munkálatoké, /6/,YAz' 1 archiválási munkálatok 11 nem 'epgéá-.&en szerencsésen választott kííejezés, ugyanis ez levél'tári terminus technicus? egy fondnak a levéltári állományba való besorolása, megtisztítása a ballaszt-anyagoktól, rendezése és nyilvántartásba vét ele*, Folklórban ellenben& nem recens ,-. hanem.; : a + XVTI* • sz. vége óta Írásban rogzitődö \t népköltés-zet'i., népmesei , J népmonda! anyagnak kézirattárakban Őrzött gyűjteményeinek számbavételét jelenti, hogy ez is bekerülhessen a tudományos élet vérkeringésébe^/, A dramatikus szokások költészetének törl#neti előfordulását inkább irodalomtörténészet kutatják /7/ 9 oá is a foklróristák feladata lenne; kántálókat mellettük népzenekutatók is adták közre» ( /8/ 9( Maguknak a népszokásoknak^azonban nemesak' levéltári kutatása, 'hanem még archiválási munkálatai sem indultak meg, az eddigi sporadikus közlésekre inkább a véletlen, mint tervszerű kutatás vezette szerzőiket•, Külföldön a népszokások ^levéltári kutatásáról nagy munkák számolnak^be^ /9/> sokszor .kizárólag levéltári források:álapján megírva, nálufeJr még a ^recens és történeti anyag összeolvasztására sem történt a^népszokások terén kísérlet * t /10 t / Elszórva találuü^ „agyománytörténetre vönatko, k6 adatokat &z Eítíhographia, Néprajzi, Értesítő hasábjain, a leg. ujabb néprajzi' folyóirat, a ftféprajzi t közlemények p edig már első , szamától külön rovatot nyitott történeti ( Adattár s ma^d Történeti , Adatok cimen, melyben népszokásokat is találunk,beküla'ői közt le.veltároaök is szer 'epeinek*, • /ll/ A megindítótt Történeti Néprajzi „Füzetek sorozata elsősorban .levéltári anyag publikálás á't tűzte ki célul, népszokásokra azonban nem akadunk az ' 1959-1'960-ban me'gj'elent, elsőknek jelzett számokban*- s ,':' " -"_:•_.. . f*s _:_. •; A -népraj-zi adatok levéltári kutatásával foglalkozó elvi-módszerta. ni •'cikkek közül Morváy Pét er csak a tánctörténet kutatásáról ir e ~ ,'/12/ Hangsúlyozza, hogy ^á^hépi: emlékezést természetesen csak kel, lő' korültekintéaael, több adatazolgáítató közléseit összevetve* az , irott! történeti, források ellenőrző adataival támogatva tekinthet, jiik. hit elesnek Sj Emellett tisztában kell lennünk azzal is i hogy a • történeti irányú néprajzi kutatásban - igy a tánc tört énéti- kutatás, bah ; is - az idős'népi adatközlők emlékezéseinek kiaknázása mellett elengedhetetlenül fontos á lévelt'ári források. sajátos néprajzi szemléletű feltárása;-és feldolgozása is-. : * * , Az . eddigi munk'álato-k alap^ , ján' bízvást mondhatjuk, hogy a; levéltári források ""feldolgozásával mondhatni valamennyi .tárgykörben - -s igy a tánc területén la -*- lé; n^ege^en illetve alapvet'őíen megváltozik a népi kultúrára ás é/l e ; t~ , rnőelra'"' n^.*;kbző isiiiöret-Uxik^/l^/, A levéltári ( /és egyéb íörtenetl/ ...források; állandó kutat ás ánafc^nagy .szerepe van abban,- hogy a szel*? lemi^kultura ágai közül a népi: tánckutatás' tud a legtöbb, történeti kérdésre megfelelni 0( /14/ • :-' ' • . , A második elvi-módszertani munka szerzője Barabás Jenő, mintha kicsit elutasító- álláspontot foglalna el a. levéltári kutatásokkal szembeni/%*• az élő hagyományanyag, a -népi emlékezet> a valóságban megfigyelt kulturális jelenségek nyújtják azt a speciális anyagot, amit má ; a tudományág történeti szempontból egyáltalán, nem vizsgál,. # a néprajz történeti tudomány voltának hamis, vulgáris felfogását
