Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Balogh István–Benda Kálmán: Látogatás a Nyíregyházi Állami Levéltárban: Balogh Istvánnal beszélget Benda Kálmán / 155–162. o.

- 158 szamártartást engedélyez nekik. 1754-ben a vármegye perzekutorai a szabolcsi pusztákon legeltető pásztorok tanyáit felhányták, élelmüket, bilyogyasukat, nyergeiket és az ott talált lovakat összeszedtek., Érdekes művelődéstörténeti adat, hogy a panasz szerint az egyik gulyásnak nemcsak lovait, hanem Ujtestamentumát és több közönséges könyveit ia elvitték. A lovak elvétele miatt nemcsak a pásztorok, hanem az állattartó gazdák is tiltakoztak^ Bossányi Ferenc földesúr az alispánhoz beadott panasza szerint: f,

a vad es gyakran megszaladni szokott gulyának összekeritesét a pásztor hanemha lovon, gyalog sohasem győzi". Egy másik beadvány szerint, ezen a tájékon "a • lovak és a szarvas** marhák éjjel és nappal, télen és'nyáron a legelőkön járnak, azért annyira vadak, hogy a legkisebb zajtól, égzengéstől, csak egy madárnak köztük való felreppenesetől is megriadnak és széjj elszaladnak., Ha a. marha megszalad, ami gyakran megesik, azt lehetetlen gyalogembernek megtartóztatni., Ha pedig egyszer széjjelszóródik, annál inkább nem lehet összekeresni, akkor aztán bezzeg lophat az is, akinek tetszik., Sőt azalatt a szin alatt a pásztor is annyit lophat, amennyit akar.

( Ha maga nem lopja iaV'a gonosz ember szemeláttára elcsavarinthatja előle a marhát, mint ez nemrégiben, ahogy a 1^'p^at elszedtek tőlük, harmad- és negyednap alatt meg is íörténto" •• , Megállapitható-e egyáltalán, hogy a, XVIII. században mennyi pásztor élt, Szabolcs megyében? *» 1797-ben a vármegye összeiratta az összes pásztorokat, akiknek lélekszáma~1405-öt tett ki, azaz családtagokkal együtt a megye lakosságának 10%-át. Itt van előttem ez a^hatalmas köteget ki*» tevő 1737-^s összeírás. Ha végiglapozzuk az 1400 nevet, a megjegyzés rovatban^nag^on különös bejegyzéseket találunk., Urbán János számadónál például azt olvassuk, hogy sertés lopásért

t Kálióban ült börtönben, de azóta jói viseli magát. Kalló, a mai Nagykálló 1876-ig a megye székvárosa volt, s a vármegyeházán volt a megye hirhedt börtöne* Még érdekesebb azonban Takács András nevénél a bejegyzés, aki ezt vallótta: ^Tagadja