Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Antal Árpád–Benda Kálmán: Látogatás a Szolnoki Állami Levéltárban: Antal Árpáddal beszélget Benda Kálmán / 148–155. o.

- 154 tent újbóli megszállását elmondó jegyzőkönyv, amely a puszta benépesítését igy adja elő: , "Minekutána még in anno 1719. nemes Jászapáti^helsege számos néppel megszaporodott volna, dicsiretre méltó és elfeledhetetlen emlékezetű, sőt maradékinknál is ^zengedező szóval említendő nemzetes és vitézlő Radica Xstvány uram, mint akkori időkben jászapáti kiabiró, • ••.Uagy Andrást,~más több jeles férfiakkal arra ösztönözte, hogy az népnek elsőkasulása és az földnek, szűk volta miatt magoknak valamely^ pusztát lakóhelyül választanának., Amint is hatodmagával lóhátakon megindula, és elsőben a sülyi pusztára, mely a, Tisza mellett vagyon, elérkeztek, ahol is határjait meg járván ,

0

. egymás között megegyeztek azon, hogyha folyó^ Tisza mellett megtelepedjenek es lak jónak. -Azon időközben érkezik egy éltes öreg ember hozzájuk ... és azt javallottá, hogy o.. ne földes-uraság földjire, hanem kun földre siessenek, ahol mint eddig, ugy ezután is a földes-uraság igájátul mentek lehessenek., tanácsolta pedig, hogy

t Csorba nevű kun puszta nem messzire lévén, azt válasszák'magoknak, mert annak bőv határja és jó földgye vagyon* Megnyugodván azért .. .

( Csorbára folyvást elmentenek-, mely is igen meg*. tetszett,''.o» midőn mind magok, mind jószágok a viz nem léteié miatt igen meg szomjúhoztak volna, kintelenek voltak azon pusztát is ott hagyni, és utjokat tovább követni,amint is jővén ... Mesterszállási puszta felé elérkeztek, *'»» Bi-rzonyos méhész emberrel tanálkozván, tüle tanácsot kértek", hogy mondaná meg, ha a, Mesterszállási puszta alkalmatos lenne-e lakóhelynek vagy sem? Melyre a méhész ember azt feleli? ád-ea barátim, való ugyan hogy a Mesterszállás! pusztának szép folyó vize vafeyon, de minden felől a szomszédok ugy elcsipkedtek belőle, hogy majd csak fél pusztának mond. hatom. ... Tapasztalván pedig azon pusztának csekélységit, más. nap megindulják. Szolnok felé, 0

.. ismét vissza mentek magok lakta földjükben Jászapátira-* »•• Majd három esz. tendő, rajtok elfolyván, történt, hogy

f Radics látvány uram „ Jászmihálytelkire a vizi malomban menvén, több véle lévő társaival ákkoris az lakóhely'választás felől beszélgettek; hallván szavokat bizonyos öre^ koldus, hozzájok járul, és' iey kezdi szavainak folyamotjatg

( Hallom, édes fiaim, hogy némely pusztákat emlegettek, hogy meg kívánnátok szállani. , Lássátok mit caelekesztek, de én ugyan megöregedtem, sok helyeket ifiuságomtól fogvást öszvejartam, de megvallom, édes fiaim, hogy sehol jobb lakóhelynek való pusztát nem láttam, mint tul a Körös vizin Szentmárton nevezetű kun pusztát., Ha. valahová akartok lakni'menni, azon pusztát el ne hagyjátok. , Azon öregembernek szép szavain megnyugodván, .„•Kun. Szentmar tony pusztájának szemlélésire meg, indultak, ... és valamiképen azon öregember nékiek megmondotta, aszerint tanálták, oo. és karóikat a földbe vervén, nagy örömmel vissza tértek"' , Jászapátira; * .* kevés idő múlva öszve adták magokat, és bir. tokba vették az ősi kun földet.