Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.
Befejezésül éppen a minisztertanácsi jegyzőkönyvekkel kap- . csolatban hadd mutassak rá egy közvetlenül érzékelhető összefüggésre. Az Osztrák-Magyar Monarchia kiegyezéses államapparátusa, mint láttuk, minden izében hiven tükrözte azokat a társadalmi, politikai viszonyokat, amelyek közepette létrejött* Ezek a viszonyok nem kedveztek kö&Ös ? "birodalmi" parlament kialakulásának, A birodalmi parlament hiánya, az ellensúlynélküli, birodalmi kormány hatáskörének, funkciójának módosulását vonta maga után, A polgári alkotmányOo&ág alapján parlamenti szintet igénylő kérdések megvitatása a delegációk, e korcsparlamentek termeiből a közös minisztertanácsok tárgyalóasztalára tolódott. A Monarchia politikai életének ez a sajátossága magyarázza egyfelől az osztrák és a magyar, másfelől a közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek közt mutatkozó eltéréseket* Ha csak futólag is vetjük egybo a magyar és az osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyveket a közös minisztertanács jog:/zőkönyveivel j azonnal szemünkbe szökik a köztük lévő, lényeges különbség, Amig amazok a legritkább esetben adnak szamot érdemi vitáról /akár azért, mert efféle vitákra nem is került sor, akár azért, mert az ilyen viták jegyzőkönyvi rögzitésánek nem merült fel a szüksége, vagy rögzítésüket a társadalmi-politikai viszonyok egyenesen kontraindikálták/, addig a közös miniszteri konferenciák jegyzőkönyvei az egyszerű eszmecseréktől a résztvevőket emocionáló 9 heves vitákig árnyaltan, a Monarchia ügyintézésében addig ismeretlen részletességgel adják vissza a tanácskozásokon elhangzottakat* Ennek a különbségnek, kétségtelenül a minisztertanácsok funkcióbeli különbsége, többek közt a közös minisztertanács afféle "fiókparlamentte",, mindenesetre vitafórummá válása az oka. Nem egyszer már a jegyzőkönyvi formaságokból is kiderül, hogy a dolgokat milyen szinten, milyen céllal tárgyalták, A tárgyalások, módja több jegyzőkönyvi változatot termelt ki. Gondoljunk pl. az Aehrenthal által Bosznia-Hercegovina annexióját megelőzően tartott miniszteri szintű, de nem közös minisztertanácsi értekezletre, s arra, hogy az értekezletről felvett protokollum alapfogalmazata, s a külügyminiszter által a fogalmazványon átvezetett javitások mily érzékenyen jelezték a politikai viszonyoknak az ügyintézésben is tükröződő változásait* Az Aehrenthal-féle értekezlet jegyzőkönyve világosan illusztrálja, hogy efféle Írásos dokumentumok kritikája során nem elégedhetünk meg a dokumentum külső és belső ismertetőjegyeinek vizsgálatával, hanem e vizsgálatokból nyert adatokat az egykorú társadalmi, politikai viszonyok összefüggésébe kell állítanunk* Megnyugtató, választ csak ilyen mélységig hatoló, irattani vizsgálatok adhatnak arra a kérdésre /amelyet, különben ideiglenesnek szánt, áthidaló módon válaszoltam meg fentebb/, hogy pontosan mi volt az oka Aehrenthal intézkedéseinek a sajátos formájú értekezleti jegyzőkönyvvel kapcsolatban* Ez a jegyzőkönyvi forma a XVIII-XIX. sz.-i államtanács votumiveire emlékeztet, mint maga Aehrenthal eljárása, amely csak meghallgatta miniszterkollégáit, mint a korona legfőbb tanácsadóit, egy századdal korábbi eledéinek politikájára.
