Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - FIGYELŐ - Koppelow, I.: Az iratkezelés kérdései a szocialista mezőgazdaságban: Archivmitteilungen, 1964. / 815–823. o.

- 822 ­3. számában közölt szovjet gyakorlatra, melyből véleménye szerint hasz­nos tapasztalatokat lehet leszűrni. Eszerint a szovjet területi levél­tárakban működő levéltárosok többek között a kiadott minta alapján kö­telezően elkészitendő irattári tervek jóváhagyásával már közvetlenül magukban a kolhozokban befolyást tudnak gyakorolni az iratkezelésre, biztosítva, hogy kifogástalanul vezetett iratsorozatok kerüljenek az állami levéltárakba. Ugyanakkor a kolhozokban folyó iratselejtezési tevékenység ellenőrzésével a szabályellenes iratmegsemmisítést is meg tudják akadályozni. A kötelező irattári terv bevezetésének szükségességét az NDK illetékes szervei is teljes mértékben elismerik. A szocialista mező­gazdasági üzemek, valamint az NDK Minisztertanácsa mellett működő Me­zőgazdasági Tanács irattárai számára a minta-irattári terv kidolgo­zásának munkálatai már meg is kezdődtek. Ezzel kapcsolatosan célszerű lenne az irattári terv vertikális felépitése, hogy igy azt mind a központi Mezőgazdasági Tanácsnál, mind a kerületi és járási mezőgazda­sági tanácsoknál /beleértve azok termelésirányitó szerveit, az állami gazdaságok trösztjeit és a termelőüzemeket is/ mielőbb kötelezően be lehessen vezetni. E megoldással el lehetne kerülni bizonyos iratfajták többszörös archiválását, mivel például pontosan rögziteni lehetne, hogy a felfektetett mindenkori irattári tervben felsorolt aktákat adott eset­ben mennyi ideig és melyik irányitó szervnél, illetve üzemnél kell megőrizni, hogy aztán később az állami levéltárakba kerüljenek. S ezzel újra felmerül az archiválandó iratanyag elhelyezésének problé­mája . Az előadó szerint fontolóra kellene venni, nem lenne-e célsze­rű a szocialista mezőgazdaság történeti forrásértékű iratanyagának megőrzésére külön levéltárakat felállitani. E javaslat megvalósítás persze egyáltalán nem kisebb nehézségekbe ütközne, mint a járási le­véltárak területi bővitése. Az előadó végül felvetette a kérdést: nem lehetne-e egyáltalán lemondani a szocialista mezőgazdasági üzemek iratanyagának az állami levéltárakban való koncentrálásáról, tekintettel arra, hogy ez üzemek tevékenysége az eddigi igazgatási gyakorlat következtében sokszorosan és teljesen kielégitő módon tükröződik az állami vezető szervek ira­taiban, feltéve persze, hogy ezek az anyagok hiánytalanul átadásra ke­rülnek. Számos üzem tekintetében ma már nincs más megoldás, mint a fen­tebb javasolt módon "pótlást" keresni megsemmisült értékes regisztra­tura-állagaik helyébe. Egy ilyen értelmű szabályozás elengedhetetlen előfeltétele - hangsúlyozta az előadó - a megfelelő iratkezelés biztositása és min­dennemű szabályellenes selejtezés megakadályozása. Véleménye szerint e cél elérése érdekében az első döntő lépés lenne a Belügyminisztéri­um - Állami Levéltárigazgatóság - és az NDK Minisztertanácsa mellett működő Mezőgazdasági Tanács között létrejövő megegyezés a mezőgazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents