Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - FIGYELŐ - Korzsihina, T. P.–Harosaja, Sz. I.: A likvidált fondképzők iratanyagának felkutatása: Voproszi Arhivovegyenyija, 1964. / 807–814. o.
- 812 ható. Helytelen fondképzés miatt az Iskolai Főigazgatóság iratanyaga közé kerültek. Az összes emiitett példából kiderül, hogy a kutatás munkájának egyik fontos lépése a keresett intézmé ny történetének előzetes tanulmányozása,, pontos teljes és rövidített nevének, működési idejének, illetékességének, funkcióinak, alárendeltségi viszonyának pontos megállapítása. Ezzel kapcsolatban néhány megjegyzést• kell fűzni a nyomtatott törvényhozási forrásokkal és irodalommal folytatott munkához. Alapforrásul a Szovjetunió és "az OSzSzSzK "Munkás-paraszt Kormányának kormányrendeletei és rendelkezései" cimü gyűjtemény, valamint a Szovjetunió és az OSzSzSzK egyéb, törvény- és kormányrendelet gyűjteményei szolgálnak, de számos esetben egy-egy intézmény történetének fő állomásait nem a törvényhozói forrásokból, hanem irodalom alapján kell meghatározni. Nemcsak monográfiákra és tanulmányokra kell gondolnunk, hanem a különböző hivatali kiadványokra *- folyóiratokra, bulletinekre, jubiláris albumokra, munkákra stb. Az OSzSzSzK Némüvelési Népbiztossága szervezetén belül az 1920-as években működött egy "Központi Hálózati Bizottság", melynek neve nem jelölte meg funkcióját-. Ráadásul sem a törvényhozói források, sem a népbiztossági hivatali rendeletek nam emiitik meg, és csak a népbiztosság egyik körleyelében utalnak arra, hogy az általános tankötelezettség országos bevezetésének kérdésével foglalkozott. Ugyanebben a körlevélben szó" esik "Az OSzSzSzK területén az általános tankötelezettség bevezetésével kapcsolatos el-őkészitő munkák" c* mű kiadásáról. E könyvből,* mely jelenleg bibliográfiai ritkaságnak számit, derítették fel a szükséges adatokat a "Központi Hálózati Bizottság" történetéről. Az intézmények történetének tanulmányozásához nagy segitséget nyújtanak az 1930-as években megjelent hivatali kiadványok, különösen az egyes hivatalokra vonatkozó rendelet-gyűjtemények. így például az OSzSzSzK Legfelsőbb Népgazdasági tanácsa és az OSzSzSzK Helyiipari Népbiztossága rendeletgyüjteményeket, az OSzSzSzK Munkaügyi Népbiztossága bulletint adott ki stb. Ezért egy-egy intézmény történetének vizsgálatánál fel kell használni az ilyen kiadványokat, nem feledkezve meg arról, hogy kritikailag kell ezeket használni, mert ezekben a bulletinekben és gyűjteményes müvekben /a rendeletek kivételével/ gyakran pontatlan adatokat és igén szubjektív értékeléseket találhatunk. A különböző intézmények iratanyagának felkutatásában elért sikerek elsősorban attól függnek, hogy helyesen készitik-e elő, és szervezik-e meg ezt a munkát. Ezért végezetül a cikk javaslatot tesz a kutatómunka legracionálisabb módszerének alkalmazására. Az ajánlott munkamódszer csak abban az esetben alkalmazható, ha a kutatás a levéltár munkatársainak önálló feladata, nem pedig más munkákkal kapcsolatban kerül rá sor.
