Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - FIGYELŐ - Korzsihina, T. P.–Harosaja, Sz. I.: A likvidált fondképzők iratanyagának felkutatása: Voproszi Arhivovegyenyija, 1964. / 807–814. o.

- 809 Mindkét népbiztosságnak csak nagyon kevés anyaga maradt fenn: a Közélelmezési Népbiztosságnak mintegy 60 egysége /eredeti rendeletek/, a Belkereskedelmi Népbiztosságnak körülbelül ugyanennyi. A többi anyag megsemmisült a Nagy Honvédő Háború idején az evakuációban. A Turkesztáni-Szibériai vasútvonal építésének kezdetekor az OSzSzSzK Népbiztosok Tanácsa 1927. január 7-i rendelete alapján megalakult a Népbiztosok Tanácsa mellett működő Bizottság a Szemirecsenszki vasútvonallal való együttműködésre. A vasútépítés befejeztével a biottságot felszámolták, s a megfelelő határozat nem nevezi meg e szerv jogutódjait, vagy funkciójának átadását, minthogy a kérdések, melyek felett a bizottság rendelkezett, a vasútépítés befejeztével megszűntek. Tehát más módszert kellett találni, hogy megállapíthassák a felszámolt szerv iratanyagának sorsát és helyét. A kutatást a bizottság jogi helyzetének ég munkarendjének elemzése lendítette előre. A bizottság ugyanis nem volt teljesen önálló szerv, az állandó elnökség, a bizottság plénuma rendszeresen összeült, s ezen az érdekelt hivatalok képviselői vettek részt, de nem volt végrehajtó apparátusa, hanem az OSzSzSzK Népbiztosok Tanácsa Igazgatási osztályának apparátusát használta fel. Ennek megállapítása után csak az OSzSzSzK Népbiztosok Tanácsának fondját kellett megnézni, ahol a 39 repertórium egyikében valóban megtalálták a bizottság dokumentumait és iratanyagát: a plénum és elnökség gyorsírásos ülésjegyzőkönyveit az 1928-1930 évekre. Hasonlóképp került meg az OSzSzSzK mellett működő Általános Oktatási Bizottság iratanyaga is. A Bizottság 1930-ban alakult, az általános kötelező oktatás bevezetésével kapcsolatban, mint ülésszakonként működő hivatalközi szerv**- A bizottság az SZKP Központi Bizottságának, az Össz-szövetségi Végrehajtó Bizottságnak, a szakszervezetek, népbiztosságok, a Komszomol Központi Bizottsága és más társadalmi szervek képviselőiből állt. 1935-ben, miután az általános kötelező oktatás bevezetése befejeződött, a bizottság megszűnt. Iratanyagának sorsa sokáig ismeretlen volt. A moszkvai központi levéltárakban ilyen cimü fond nem volt. Mint az előző esetben is, a bizottságról szóló határozatból kiderült, hogy apparátusa csupán egy titkárból állt, aki a bizottság ügyintézését végezte, és az OSzSzSzK Népbiztosok Tanácsától kapta fizetését. Az OSzSzSzK Népbiztosok Tanácsának fOndjában valóban megtaláltak néhány őrzési egységet a Bizottság eredeti ülésjegyzőkönyveiből. A következő példában a kutatás módja némileg különbözik az előzőkétől. Az OSzSzSzK Központi Állami Levéltárában a köztársaság Népművelési Népbiztossága rendszerébe tartozó fondgyüjtemény tudományostechnikai feldolgozása során megállapítást nyert, hogy 1920-ban a népbiztosság szervezetének része volt egy "Állami Cirkusz" nevű szerv. A fond átvett anyagai, között azonban ilyen cim nem szerepelt. A Népbiztosság szervezetén belül sem volt ilyen nevű főosztály vagy osztály.