Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - FIGYELŐ - Schreckenbach, H.-J.: Az NDK állami levéltáraiban működő szocialistakori osztályok gyűjtőköre és tagolódása: Archivmitteilungen, 1964. / 788–806. o.
- 799- 1. A levéltárak összállagainak szerkezeti felépítése szempontjából 19^5 elvi határvonalat jelent a kapitalistakori és szocialistakori osztályok között. 2. Az 194-5-1952 közötti időszak - átmeneti periódus jellegű, amelyben az államapparátus csak fokozatosan idomult hozzá az uj társadalmi és gazdasági adottságokhoz. Mig a legfontosabb hatalmi szervek, a "politikai" hivatalok vagy "törzshivatalok", kezdettől fogva újonnan kerültek felállításra, s társadalmi funkcióikban és szervezetükben megfeleltek az uj államhatalom jellegének, addig néhány más állami szervezetet- azok különleges technikai feladatait illetően - a forradalmi átalakulás nem érintett közvetlenül. Ugyanez vonatkozik egy sor gazdasági szervezetre és intézményre is. Az 1952. évi igazgatási reform lezárta ezt a fejlődést, és döntő cezúrát jelentett az államapparátus történetében, amennyiben 1952-ben létrejött a tulajdonképpeni szocialista államapparátus. 3. A "politikai hivatalok" vagy "törzshivatalok" tekintetében 19^5 minden esetben cezúrát jelent. Minden továbbvezetett, Vagy 19^5 után ujoimn felfektetett aktasorozat uj, külön fondot képez. A fondelhatárolásnál az adott regisztraturális körülmények okozhatnak ugyan némi nehézséget, ezt azonban különböző utalásokkal és kettős jegyzékeléssel ki lehet küszöbölni, mint ahogy ezt Sachsen-Anhalt egyes tartományi minisztériumainak és kerületi igazgatási szerveinek fondelhatárolásával és kettős jegyzékelésével kapcsolatosan felhozott példa is igazolja. A járási igazgatási szerveknél - miként ezt a Potsdami Tartományi Főlevéltárban végzett vizsgálatok és szerzett tapasztalatok alapján az előadó megállapította - a fondelhatárolás ugyancsak könnyen keresztülvihető. E szervek ugyanis 194-5. május 8-át követőleg csupán kevésszámú aktát vezettek tovább, zömmel uj aktákat fektettek fel. Nehezebb az eset az igazságügyi szerveknél, minthogy itt 194-5 a regisztraturális viszonyokban nem hozott semmiféle alapvető változást. Az igazságügyi igazgatási aktákat az akkori szovjet megszállási Övezet valamennyi igazságügyi szervénél, igy az újonnan felállított tartományi igazságügyminisztériumokban és a bíróságokon is /például a Potsdami Tartományi Legfelsőbb Bíróságon is/ "Az igazságügyi igazgatási iratanyag kezelésére vonatkozólag 1935«. december 18—án kiadott utasítás" és a hozzá tartozó "Általános irattári terv" alapján vezették. Jóllehet a mindennapi munkában már régóta használatos volt ez a gyakorlat, a Brandenburgi Tartományi K 0 rmányzóság 194-8. szeptemberében nyomatékosan elrendelte, hogy a tartomány valamennyi igazságügyi szerve a maga igazgatási aktáit az emiitett utasításnak és általános irattári tervnek megfelelően vezesse, sőt újra nyomatta az irattári tervet. Eszerint tehát az igazságügyi szervek az 194-5-1952 közötti években igazgatási aktáik kezelésénél az 1935-b&l származó irattári tervet használták és ügyirataik egy részét 194-5-öt követőleg is továbbvezették.
