Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - FIGYELŐ - Schreckenbach, H.-J.: Az NDK állami levéltáraiban működő szocialistakori osztályok gyűjtőköre és tagolódása: Archivmitteilungen, 1964. / 788–806. o.

- 792 Az ujabban kialakult járási igazgatás teriiletét tekintve ily módon három önálló fond keletkezik, melyek között természetesen bizonyos regisztratura-összefüggések mutatkoznak, például: Cottbusi Kerületi Főnöki Hivatal /1815-194-5/ = e fond a Potsdami Tartományi Főlevéltárban találhatói Cottbusi Kerületi Főnöki Hivatal /194-5-1952/ = e fondot ugyancsak a Potsdami Tartományi Főlevéltár őrzi; Cottbusi Járási Tanács /1952-/ = e fond a Cottbusi Járási Levéltár őrizetében van. E fondok szétválasztása szükségszerű és meg is oldható. A szocialistakori osztályon belüli fondelhatárolással kapcsolatosan felmerülő kérdések tisztázására a Potsdami Tartományi Főlevéltár a maga gyűjtőkörében regisztraturatörténeti kutatásokat folytatott a Cottbusi, Frankfurti /Oder/ és Potsdami Kerületi Tanács fOndjainak, valamint e kerületek egynéhány járási tanácsa fOndjainak anyagában, s igen érdekes megfigyelésekre jutott. Jóllehet a kerületi tanácsok nagy mennyiségű aktát vettek át az egykori tartományi kormányzóságtól /főként a Potsdami Kerületi Tanács, mely a tartományi kormányzóság épületkomplexumában maradt/, ezeknek az aktáknak a legnagyobb részét azonban nem vezették tovább. A járási tanácsok által az 1952— őt'..követő években átadott anyagban, melyet már a Potsdami Tartományi Főlevéltár őriz, Cottbust és Frankfurtot /Oder/ illetően mintegy 100-150, Potsdamot illetően pedig mintegy 200-250 olyan aktát lehet kimutatni /nem számitva ide a személyi aktákat/, melyeket az igazgatási reformot követőleg az uj állami szervek továbbvezettek. Ami a járási igazgatási szerveket illeti, különbséget kell tenni - hangsúlyozta az előadó - azok között, amelyek a régi Tartományi Tanácsi Hivatal székhelyén maradtak /miközben területi illetékességi körük lényegesen összeszűkült és megváltozott/,valamint a teljesen ujonnanlétesitett igazgatási szervek között. Az előbbiek átvették elődeik iratanyagának egész tömegét, s részben továbbvezették azt, az utóbbiak alig néhány aktát vettek csak át, s munkájukat úgyszólván üres Íróasztallal kezdték. A továbbvezetett akták esetében zömmel személyügyi aktákról, bérezési, tervezési és költségvetési bizonylatokról, valamint egyes speciális aktákról van szó, amelyek a folyó ügyvitel szempontjából szükségesek voltak. Tüzetesebb vizsgálatra kitűnik, hogy legtöbbjüket - az igazgatási akták kivételével - ki lehet selejtezni. Minden esetre a járási igazgatási akták zömét két fondba lehet szétosztani: az egyik az 194-5-1952 közti anyagot öleli fel, a másik az 1952 után keletkezett aktákat. Amennyiben az 1952-;% megelőző évekből származó fondok erősen hiányosak, ennek oka nem abban keresendő, hogy a legfontosabb aktákat az uj járási igazgatási szervek vették át és