Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.
- 7b létérdeke a Monarchiának* hogy népgazdaságát megmentse a katasztrófától* 26 ^ Habsburgi Budolf, V* Károly, II• Ferdinánd és Mária Terézia kései utóda az ausztriai és a magyarországi krumpli- és zöldségárák elemzésébe kezdve próbálta megkeresni a katasztrófából kivezető utat-« A Habsburg-birodalom legfőbb kormányszervének tárgyalóasztalán, ahol annyi szó esett arról: mik a feltételei a Monarchia nagyhatalmi állásának* határozat született az éhinséggel küzdő ipari munkásság és az iparcikkek, petróleum és só hiánya miatt szenvedő parasztság közvetlen árucseréjéről* A háború kezdetén /még kevésbé a háború eló'tt/ fel sem merült a közös miniszteri konferenciákon a probléma: miképpen kellene a gigantikus erőfeszítésekhez mért gazdasági bázist megteremteni*- A "nagypolitikádnak olyan problémái töltötték ki a minisztertanács tanácskozásait, amelyeket még a szövetséges németek is irreálisnak tartottak* Közben pedig Ausztria-Magyarország életének gazdasági alapjai a létminimum feltételeinek biztosítására zsugorodtak*. Az egykori nagyhatal om legfőbb kormányszerve olyan gazdasági kérdéseket tárgyalt, amelyek normális időkben legfeljebb egy kis közigazgatási egység szintjén merülhettek fel. Ausztria-Magyarország politikai és közigazgatási keretei még érintetlenek voltak, amikor már megkezdődött ennek az egykor hatalmas gazdasági egységnek atomjaira hullása. Az 1917• június 29-i minisztertanácson Czernin külügyminiszter, a szeptember 24'-in Landwehr vezérőrnagy, a Monarchia közös élelmezési bizottságának elnöke állapitotta meg, hogy már nemcsak az egyes országok és tartományok, ill. megyék, hanem a járások is mereven elzárkóznak egymás elől, kiviteli tilalmakkal apró gazdasági egységekre bontják a Monarchiát . Ausztria-Magyarország valóságos problémáinak legmagasabb szintű tárgyalása egyszerűen lehetetlenné vált* A problémák reális megoldási, kísérletei a kiegyezéses államszerkezet azonnali szétesését vonták volna maguk után* Akiken a megoldás elsősorban múlott, a korona legfőbb tanácsadói a valóság elől önáltató formulákba menekültek* A dualista politikusok illuzionizmusat kifejező formulák közül talán a legklasszikusabb Tiszáé volt, aki az 1917* március 22-i koronatanácson hosszabb beszédben bizonygatta, hogy semmi ok sincs a csüggedésre: "Wir habén gesiegt" * mondotta* Az Osatrák-Magyar Monarchia ellenségeinek nem sikerült háborús céljukat, a Monarchia szétzúzását megvalósitaniok, s ez egyértelmű a győzelemmel* Az agg Wekerle, az uj helyzetekhez immár alkalmazkodni képtelen Monarchiának mintegy szimbólummá vált vezető politikusa, uj gondolatokra képt elenül* pár nappal az évszázados Habsburg-birodalom bukása előtt a számtalan, most mán nemcsak gazdasági, de politikai tünetbenis jelentkező szétesés! folyamat megakadályozásának egyetlen eszközét a dualizmushoz való r Tisza István-i merev ragaszkodásban látta* Az 1918, szeptember 27-i közös minisztertanácsban, amikor a bolgár fegyverletétel által teremtett helyzetről tárgyaltak ő is és
