Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.

- 727 ­elkészített -felosztási; tervek szolgáltak, bár a "befutott földigénylések nagy száma miatt több község hatáxában a jogosultaknak csak egy részét lehetett kielégíteni. Hasonló volt a helyzet a házhely-igénylések tekin­tetében. /Az 1947-48. évi hivatalos jelentések szerint még akkor is 3000-nél több földigénylésí és 5000-nél több házigénylési kérelem várt elintézésre*/ ..... , lBÍUt£3}.Í0.1 •''••' ; • " > ' • ' •••••••• | • j ,. /Az Országos Földbirtokrendező Tanács ennek ellenére már 1945 nya­rán ugy ítélte meg a helyzetet, hogy a földhözjuttatási.eljárás kezdeti és egyben legfontosabb időszaka befejeződéséhez közeledik s ezért az : eredmények kiértékelése végett statisztikai adatfelmérést rendelt el az egész ország területén, - A tanulmány a továbbiakban az igy össze­gyűjtött statisztikai anyag alapján /mely az 1945. jul* 1-éíg kialakult helyzetet rögzíti/ vonja le következtetéseit és sorol fel részletes táb­lázatokat , a következő csoportosításban: I. Igénybe vett földek megosz­lása művelési ágak szerint. II. Igénybe vett földbirtokok száma és volt tulajdonosaik szerinti megoszlása. III. A földigénylők szájna és foglal­kozási csoportok szerinti megoszlása. IV. Juttatott földterületek meg­oszlása a földhöz juttatottak foglalkozása szerint. A tanulmány befejező részében említést tesz a menet közben fel­merült nehézségekről, végrehajtási hiányosságokról, de mindezek ellené­re kihangsúlyozza azt az elvitathatatlan tényt, hogy Győr-Moson megye országos viszonylatban is jól végezte el munkáját, hiszen az egyesitett megye területén 52 157 kat. hold került olyan B911 új gazda kezére, ­akiknek legnagyobb része földönfutó, nincstelen zsellér, uradalmi cse­léd, vagy egyéb szegény sorsa, törpebirtokos volt a felszabadulás előt­ti időszakban. - 0O0 ­••.,.'•' N . . ••••'- ' : . '•• '• • " : •' • ' . • • ij • Oltvai Ferenc: •••••• • Pitvaros telepítése és küzdelme az úrbéresítésért 1816 - 1849 /Az orosházi Szántó Kovács János Muezum Evkönyve. 1963-64./ \ Pitvaros község lakóit a Kamara 1816-ban részben Nagylakról, részben más Csanád megyei helységből telepitette a lakatlan pitvarosi pasztára. Olyan, főleg szlovák telepesek költözködtek oda, akiknek egyéb helyen már nem jutott jobbágytelek. A lakosság zömét képező nagylaki zsellérek szívesen települtek át abban a reményben, hogy aj községet ala­pítva, a föld állandó használatába jutnak. A pitvarosi paszta az Arad­mutinai kincstári uradalom egy része volt. Földnélküli zsellérek bő-

Next

/
Thumbnails
Contents