Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Simonffy Emil: A Zala megyei úrbéri földkönyvek / 692–703. o.
volna, hogy a hMigű?. tény leges ismerete alapján elemezne és értékelje a becslést. Csak a, helyi ismeretek alapján lehet megállapítani, hogy a volt jobbágyok a számszerűleg megfogható tényezőkön tul mit vesztettek a birtokrendezések során* Ténylegesen helytállóak-e, és ha igen, mennyiben azok a páiiaszök, hogy a volt jobbágyok a birtokrendezések során a rosszabb minőségű földekre szorultak* Az ellenkezőjére is van példa: : Zalanémet faluban a volt földesur|az irtásföldek felét elvette, de a rosszabb minőségű és a falutól t ávölabb fekvő földeket vette el., és azokat újra beer^lősitette* A faluban a volt földesúrnak majorsága nem volt, ilyet neí'is akart létesiteni, ezért számára előnyösebb volt az earcisjenek, folytatásába eső - különben gyengébb minőségű * földek megszerzése* Nyilván az egyezségre is könnyebben tudta igy rávenni volt zselléreit * 3? A biríokköjí| r Vek adatai általában a valóságnak megfelelőek, általában hitelesnak tekinthetjük, A parasztok ugyan a helyrajzi számok és az egyéb műszaki kifejezések között nem ismerték ki magukat, sokszor kétségbevontaÜ a mérések helyességét, kétségeiket azonban az utánmérések Csak a legritkább esetben igazolták* Földmérő mérnökeink nem egyszer ma is használják a birtokrendezési térképeket és birtokkönyveket, pontosságukról sokszor elismerően is nyilatkoztak* Túlzott ponloiságot mégsem kell feltételeznünk a múlt századi mérnökökről* Több esetben figyeltem fel számolási - összeadás! vagy szorzási - hibákra, tehát mérési hibákat is feltételezhetünk* Sokszor eltérés mutatkozik a felmérési és a tagositási birtokkönyvek végösszegei között* nem egy$zik ; a két birtokkönyvben a határ egész területének a négyszögöl száJtá*- Ha nagyobb a differencia, akkor pontosan egybe kell vetni a két térképet is* nem történt-e közben határmódosítás, a határ egy részét nem Csatölták-e egy másik községhez* vagy fordítva* E& történt például Szijártóháza és Zalaszombatfa esetében* Az előforduló műszaki hibák azonban nem olyan méretűek, hogy azok a helytörténeti kutatás eredményeit befolyásolnák. A l^rtokkönyvekkel kapcsolatban nyelvi vagy olvasási nehézsége a ráéiá^tlanabb kutatónak sem lehet.*. Néhány összeadás ellenőrzésével az esetleg félreérthető számjegyedet ls r megismerheti* a fogalmak jelentésével azonban tisztában kell lennie* Igaz* hogy a birtok*könyvek csak nyersanyagot adnak* amelyeket fel kell dolgozni, táblázatokba foglalni, elemeznii nem lehet kész eredményeket kiirni belőlük, így olyan kutatónak, aki fél nap alatt akarja községe történetét "feldolgozni " *# sajnos ilyen is akad -, nem feltétlenül kell kezébe adnunk, de akik komolyan foglalkoznak egy-egy község történetével* azok nem nélkülözhetik a birtokrendezési földkönyvekből kielemezhető adatokat*
