Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Simonffy Emil: A Zala megyei úrbéri földkönyvek / 692–703. o.
- 698 nevét vagy aláírását az 50-es és 60-as években általában nem találjuk meg a birtokkönyveken, a későbbi időkben már rendszerint aláirtak munkájukat. A levéltárunkban őrzött birtokkönyvek között vannak hitelesítetlenek is, valamint később készült másolatok is* A birtokkönyvekben sokszor találunk olyan javitásókat is, amelyekre a hitelesitő záradék nem utalt. Ezek sokszor ceruzával készültek, és a birtokkönyv későbbi hasznalatára utalnak, .Például kataszteri holdban számolták át a területi adatokat, vagy az uj tulajdonosok nevét irták oda. Ezeket az utólagos javitásokat - amelyekre tehát a hitelesitő záradék nem utal - a feldolgozás során vagy figyelmen kivül kell hagynunk, vagy egyedileg nagyon alaposan megvizsgálnunk, hogy mit jelentenek. Előfordul az is, hogy egyszerűen csak számolási - összeadási vagy szorzási - hibát korrigált utólagosan valaki, ilyenkor természetesen a korrekciót figyelembe vehetjük. A birtokkönyvek sokszor - az 1850-es évektől kezdve rendszerint előrenyomtatott űrlapokra készültek, ahol a fejlécek megadták az egyes rovatokat* De óvatosnak kell lennünk., mert a mérnökök nem feltétlenül a fejlécnek megfelelő célra használták fel a rovatot* Minden esetben alaposan meg kell vizsgálni, hogy az egyes rovatok mit jelentenek, mert a fejlécek átigazitását általában elhagyták. Különösen a birtokkönyvek végén szereplő összesitéseknél kell igen óvatosnak lennünk, elsősorban a mértékegységet tekintve* Például az alsólendvai-lenti uradalom több községében a birtokkönyv végén csak becsholdban végezték el az összegezést három tizedesjegyet használva, de azt a négyszögöl feliratú rovatban irták be minden külön megjelölés nélkül. Mivel az ezresek és a szá,zasok közé vesszőt tettek, és a tizedestört jelölésére is vesszőt használtak, a kettőt könnyű összetéveszteni. A birtokkönyveknek - elsősorban az 50-es és 60-as években készülteknek — nem mindig van egykorú külső felirata, vagy a külső cim nem tartalmazza a helység nevét. Belső cim általában nincs, így sokszor csak a hitelesitő záradékból vagy a tartalomból lehet megállapitani, hogy melyik helység milyen birtokkönyve. 5f Az 1848 után keletkezett urbérrendezési és általános tagositási birtokkönyvek - ez a túlnyomó többség - felölelték a helység egész határát. Az 1848 előtti rendezések csak az úrbéres és irtásföldekre ter^» jedtek ki, igy az azokról készült rendezési földkönyvek általában a majorsági földeket nem tartalmazzák, 1848 után sem foglalta magában az egész határt a birtokkönyv, ha a helységben csak elkülönitésről vagy felosztásról volt szó, vagy csak részleges /egy-két dűlőre kiterjedő/ tagositás történt. E bben az esetben csak az elkülönítésre, felosztásra vagy tagositásra kerülő hat árrészekről készült a térkép és a földkönyv.
