Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Lengyel Alfréd–Benda Kálmán: Látogatás a Győri Állami Levéltárban: Lengyel Alfréddal beszélget Benda Kálmán / 678–683. o.

- 682 ben az irányban is folytathatja. Amikor azonban* éppen ezidó'tájt, kedvező hirek érkeztek Schönbrunnból a béketárgyalásokról, mégis tanácsosabbnak látta, hogy visszaforduljon Győrből Bécsbe. Ha már a nevezetes látogatásoknál tartunk, ugy tudom, Kossuth Lajos is járt Győrben 1848-ban. Valóban, Kossuth 1848 őszén járt Győrött, Hajóval érkezett és haditanácsot tartott a város falai között. Győr polgársága azonban nem ez alkalommal ünnepelte először Kossuthot, hiszen a március 15-én Bécsből érkező hirek nyomán* már fényes ünnepségeket rendezett tiszteletére." Ezeket ecseteli egy németajkú vagyonos győri polgár, aki értetlenül állt az eseményekkel szemben, a következő szavakkal naplójában: "Március 15-én jöttünk haza a szőlőből. Sokezer ember állt a piacon, Lukács Sándor olvasta fel a népnek az országgyűlés terveit* A deákság pántlikákat kötözött kalapjaira és illuminációt akart Kossuthnak Győrben csinálni. Este az egész város ki is volt világítva, mindenki talpon,, ennyi nép még sohasem volt együtt* Fáklyás zene, ketten is prédikáltak, a nép éljent kiáltott, a századik ember se tudta, mire való ez, s nem is tudják még most sem* A pórnép azt kiáltozta, nem szabad porciót fizetnünk, szabad emberek vagyunk, vámot sem kell adni a parasztnak, éljen a szabadság! Győr városa csak ugy kevereg, a mesterlegények is csoportosulnak* De különösen a deákok, A gyerekek is a revoluciót emlegetik és firkálják a falakra," A győri parasztok és mesterlegények 1848-as mozgalma azonban a város gazdasági fejlődésére irányit ja figyelmünket. Győr, az 1800-as évek elején már az ország egyik legfontosabb., legnagyobb kereskedelmi és hovatovább ipari központja. Elsősorban a dunai hajózás központjává épült ki, szinte küzdelmet vivott Komárommal, Pozsonnyal, sőt a század közepétől kezdve a fővárossá fejlődő Pest-Budával is, amelyiknek fővárosi rangra emelését, éppen kereskedelmi konkurencia szempontjából, erősen ellenezték is a győri polgárok, A kiegyezés után, az 1870/80-as években azután egyre nagyobb lendületet vett Győr iparosítása. 1896-ban megindult a győri Vagongyár működése, egymás után települnek és indulnak az ujabb üzemek, és ezzel kapcsolatban felszökik a győri munkásság száma is. A győri munkások mozgalmaira, szervezkedésére mit őriz a Levéltár? A munkásjuozgalommal kapcsolatos dokumentáció feldolgozása részben már folyamatban is van, de végleges megjelentetésére előreláthatólag 1971

,-ben kerül majd sor, amikor Győr városi monográfiát kivan megjelentetni. Ekkor lesz ugyanis 700 éves fordulója annak, hogy .V*. István 1271-ben a királyi városok rangjára emelte a települést. De egyes doku-