Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Lengyel Alfréd–Benda Kálmán: Látogatás a Győri Állami Levéltárban: Lengyel Alfréddal beszélget Benda Kálmán / 678–683. o.

- 679 A XII. század közepe táján találkozunk Győr nevével, amely minden valószínűség szerint személyi eredetű, A Győr /Geur/ nemzetség ugyanis még Géza fejedelem idejében jött be hazánkba,, és itteni szolgálatainak elismeréseképpen I. Istvántól több birtokot kapott a megye te** rületén, Győrött pedig ő nyerte el a várispánság első ispáni /comesi/ méltóságát. V. István 1271-es okleveléből láttuk, hogy Győr a szabad királyi városok sorába, emelkedett. Hogyan lehetséges mégis az, hogy az 1400-as évek elején a város a káptalan földesurasága alá tartozik, tehát szabad jellegét elvesztette. Ez abból magyarázható, hogy a Nagy Lajos halálát követő trónviszályok idején a győri polgárok és a megyei rendek is rossz lóra tettek, amennyiben inkább Nápolyi Lászlót pártolták Zsigmond királlyal szemben. Zsigmond ezt sohasem tudta megbocsájtani a győrieknek, és igy már a XV. század elején Győr városát - Pozsony és Sopron javára - valahogy lassan elsorvasztotta. 1447-ben a korábban III, Frigyesnek elzálogosított Győr városát a püspökség és a káptalan váltotta vissza 3 ezer arany forintért. És meddig maradt a város a káptalan földesurasága alatt? Mintegy három évszázadon keresztül, 1743-ban azután hosszas küzdelem után Mária Terézia kiemelteti Győrt az oppidumok sorából, ekkor kapott a város véglegesen szabad királyi cimet és rangsorolást. Győr a hadak utján feküdt az Árpád-korban, és később is az volt a feladata, hogy a nyugatról betörő ellenséget tartsa föl. A XVI. századtól azonban ez a szerepe megváltozott; az 1500-as évek második felétől kezdve a délről felfelé nyomuló ozmán törökökkel szemben kellett védenie az ország nyugati és északi részét. Győrnek ebből a korszakából, az ozmán uralom, a török hóditás idejéből maradtak-e érdekesebb iratok? Csak nagyon szórványosan. Vannak azonban egykorú naplóink, amelyek hUen tükrözik vissza a győri vár végvonaglásait* Ezek között található az a jelentés, amit Hardeck küldött Bécsbe a kapitányaival együtt, hogy a várat, a beigért segitség elmaradása miatt tovább nem tudja tartani. "Miután mi alulirottak ugy találtuk, hogy gyengeségünknél és az ellenség túlerejénél fogva Győr vá,rát tovább tartani nem tudjuk, elhatároztuk, hogy egyezkedés céljából tárgyalást kezdünk az ellenséggel. A mai napig számtalan támadást vertünk vissza, de emberek, katonák és jó tisztek hiányában tovább nem birnánk azt, amit eddig megtettünk. Egy ilyen hatal-