Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Oltvai Ferenc–Benda Kálmán: Látogatás a Szegedi Állami Levéltárban: Oltvai Ferenccel beszélget Benda Kálmán / 671–677. o.

* 676 A sörházak mellett az első kávéfőzés 1739-hen nyilt meg. A tanács egy belgrádi menekült görögnek adta ki az első engedélyt. Ugy látszik, ez volt az első szegedi eszpresszó.- De nézzük tovább. Néhány évvel később Fellenk J

akab, miután polgárnak felvétetett, bejelenti a városnak, hogy Offermayer úrtól "piliárdot" szándékozik venni, de csak ha a város megigéri, hogy a jövőben másnak nem szabad "piliárdot" állítani. Erről a tanács irást is adott neki. Eddig a polgárosodó Szeged belső életét tekintettük át. Tudjuk azonban, hogy ebben az időben a város már a magyar szellemi fejlődésben is az élvonalban állt. Szeged egyik kiváló polgára a XVIII. század végén Vedres István. Most ünnepeltük 1965 szeptemberében születése 200. évfordulóját. Szabadjon egyik mTmkájáraLUtalmk^ amelyet igy ajánl a városnak: "A szegedi sivány homokság: valóságos aranybánya lehessen. Mivel most nemcsak, semmi hasznot nem hajtanak, hanem még a jó földet is Isrörn^öskö-rül elrontja.k, és igy kárt okoznak inkább a közösségnek, hasznos azokat eladni, mert azokból egyfelől pénz jön bé, másfelől pedig a jó földek az ültetendő erdők miatt a siványok eldöntéseiktől biztonságba tétetnek." Tehát Vedres azt ajánlja, hogy a sivány homokságot, a futóhoraokat erdősiteni kell. Ezek szerint közeli rokonság áll fenn Vedres és nagy kortársa, Tessedik Sámuel mezőgazdasági tevékenységében. Mindketten azon munkálkodtak, hogy a magyar' mezőgazdaságot fellendítsék, és a parasztot jobb gazdálkodásra tanítsák. Vedres mérnök volt, de egyben szinte polihisztor is. Javaslatai, munkálatai, kereskedelmi, közlekedési, mezőgazdasági vonatkozásban épp oly jelentősek, mint a magyar nyelv fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége. Vedres és a rJeformkor nagyjainak munkája 1848-49-ben érett be. Ismert az a lelkesedés, amellyel Szeged népe, polgárok és parasztok, fegyvert fogtak a szabadság védelmére. Nem ok nélkül mondotta Kossuth Szeged főterén nagy beszédében: "Szegednek népe, nemzetem í> büszkesége, szegény elárult hazámnak oszlopa." Igen, Kossuthnak sok köze van a városhoz, 1848. október 3-án érkezett Szegedre, Algyő felől. Ezt az utat azért nevezték el már akkor az ő nevéről. Szegedről október 6-án Kecskemétre indult és már ott