Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Ort János: A levéltári "durva" selejtezésről / 1–12. o.

előírásai ÍM már feledésbe merültek. Néhol pedig durva selejtezés cimén hibás selejtezési gyakorlat kap szárnyra, mely már a selejtezés. szakszerűségét, gazdaságosságát is veszélyezteti. Mindez indokolja a durva selejtezések módszertani kérdéseinek további kidolgozását, hogy a gazdaságos selejtezések lehetőségeit helyhiánnyal küzdő levéltára-v ihkban ezáltal is biztosíthassuk* "-j "'•: Hogy a durva selejtezés mennyire csupán a selejtezési munka egyik módszerét jelöli, legjobban mutatja a tervezési-statisztikai segédlet elkészítésére kiadott LQK utasitásban foglalt előírás, A már hivatkozott utasitás a selejtezési munkabizottság javaslatai nyomán a durván selejtezhető iratanyag körét egyes állagrészek olyan nagyobb-' tömegű iratában jelölté meg, aminek értékelése teljes összességében . megtörténheti s irat ónként i átválogatás - átvizsgálás nélkül, tehát a. részletes selejtezési ügykörjegyzék készitése nélkül is selejtezhető* A továbbiakban az értékelés szempontjait kifejtve.rövid példatárat is felsorolt az utasitás /pl, a duplumok indokolatlan feles példányai, ; 'a levéltári értékhatár alatti szerveknek és egyes tipusszerveknek levéltárba adott s a meghagyandó mintairattáron felüli jelentéktelen levelezési és pénzkezelési irat.sorözatai* az egyes könyvelési-számadási, iratsorozatok, segédkönyvek, naplók, bizonylatok, ha minden tudományos s gyakorlati jelentőséget nélkülöznek. Tehát nem vonhatók durva selejtezés alá azon könyvelési-számadási segédkönyvek, naplók stb., melyek gazdaságtörténeti vagy gyakorlati jelentőséggel birnak, vagy ha a szerv irattárából egyedül maradta^ fenn s ezért megtartandók, illetve, ira- ...'• tbnkénti átvizsgálást igényelnek. Végül hangsúlyozta az utasitás, hogy egész iratsorozatok kiselejtezésénél általában törekedni kell a hiváltali ügyvitelt dokumentáló mintadarabok megtartására. Majd az "Alapelvek az iratanyag levéltári feldolgozásához""c* 1962-^ben kiadott szabályzat a selejtezési munkabizottság javaslatai figyelembevételével előírta a selejtezésnél nélkülözhetetlen értékélés. biztosítására, hogy az iratoknak fondókra /és amennyiben ilyenek vannak, állagokra/ való szétválasztása, vagyis a fond képzőjének s az • esetleges állagait létrehozó tényezőknek szabatos meghatározása nélkül selejtezni tilos. Selejtezési módszereink, előirásaink a források értékelése mellett a történetileg kialakult iratkezelés - irattári rendszerek követelményeihez igazodnak: durva selejtezési módszereinket azonban a szovjet szakirodalom selejtezési módszertani előírásaiban is megtaláljuk. A szovjet szakirodalom /v.ö. A levéltárügy elmélete és gyakorlata a / Szovjetunióban* Bp. 196Q. LQK, kiadv. 85 1./ ugyanis a fond rendezése során történő selejtezés első munkaszakaszának, mely munkát feltét-' lenül összekapcsolják az iratok rendszerezésével, a duplumok, elnyelt anyagok és a tömeges sablonos jellegű iratok /pénztári és naplóiratok, számlák, nyugták stb./ kiválasztását jelöli meg* S mondhatjuk, ez a munka lényegében megfelel hazai gyakorlatunkban a durva selejtezésnek. Mig a tudományos és gyakorlati értéket nélkülöző iratok darabonkénti át-