Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Vinczi Károlyné: Földeák község levéltárának leltára 1838-ból / 660–664. o.
- 660 Vinczi Károlyné; FÖLDEÁK KÖZSÉG LEVÉLTÁRÁNAK LELTÁR A 1838-BÓL Levéltarunkban, a Szegedi Állami Levéltárban., 1965 évben a makói járásbeli Földeák község iratait rendeztük, A rendezés közben előkerült a községi levéltár 1838-ban készült leltára, A községi iratok felállitási rendjével foglalkozva érdemesnek tartjuk a leltárközlést, hiszen nincs tudomásunk a feudális-korból községi levéltár lelt ár szerű leírásáról. Megjegyezzük, a leltárát a rendezés, még inkább az iratok felderítése aXkklmávál használtuk. Sajnálatosan vettük tudomásul, hogy számos iratféleség, ami 1838-ban még megvolt, 1965-ben már nem került elo, /A leltár szövegének közlésénél 3f jellel jelöltük meg a ma is meglévő iratféleségeket./ A község igen terjedelmes iratanyagát /36 fm/ 1952 évben szállítottuk be levéltárunkba. A pusztulás főleg a polgári-kori iratokat érte nagyobb mértékben. Ezt annak tulajdonítjuk, hogy a község levéltárának a tanácsalakulás első éveiben nem volt sok becsülete. Az ötvenes évek elején egy alkalommal fel is jelentettük a vb. vezetőit az iratok hanyag kezeléséért. Megnyugtató, hogy ma már más a helyzet. A községet különben a 18-ík század elején szegediek telepitették, helyesebben" Návay János volt szegedi plébános, majd nagyváradi kanonok a IdLnűs faúrtól vette meg 1729* évben a 17 000 holdból álló pusztát, ahova szegediek költöztek és a Návayak úrbéres jobbágyaivá váltak. Mária ^erézia idejében a Návayak Hont és Nógrád megyékből is hoztak jobbágyokat. A jobbágytelkek száma eleinte 19 volt, később a török alóli felszabadulás után - 60-ra növekedett. Csanád megye még jónéhány évtizedig szinte lakatlan pusztaság maradt s 1749 évben csak Makó, Battonya, Tornya és Földeák a lakott helyek. Urbáriumot 1772ben kapott a község, akkor 103 telkes gazda lakott a helységben, akik 60,1/2 jobbágytelken 2178 hold szántófölddel és 1240 hold rétfölddel rendelkeztek. 1828—ra a kép lényegesen megváltozott. Ekkor 100 telkes gazdát , 143 há^as zsellért, 32 hazátlan zsellért irtak össze, A Návayak 1772 óta azonban több földet már nem engedtek át jobbágyaiknak. A szaporodó lakosság mind nagyobb részének már nem jutott foY;';ágytelekj legfeljebb háztelek, egy részének még az sem és mint hazátlan zsellér tengette életét, vagy kénytelen volt elköltözni a megye/ keleti részébe, ahol mint kertészbérlő juthatott megélhetéshez. A helyben maradó zsellérségnek maguk a Návayak keresnek munkaalkalmat azzal, hogy 1809-ben Gajdoson,. Kéthalmon és a karabakai ha-