Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Sáry István: A felszabadulás és az élet megindulása Győr város közigaz6gatási ügymenetének tükrében / 626–639. o.

- 627 pótlását. 1944 végére a frontvonal Budapest-Győr felező vonalánál helyezkedett el, December 25-én a főváros és Győr között a polgári közlekedés megszakadt. Ekkor a 2

0 Ukrán Hadsereg balszárnya Komárom, Esztergom, Vác, Budapest irányában helyezkedett el. December végére Győr is háborús helyzetbe került, s ez a város közigazgatási hatóságára is uj feladatokat rótt. Eddig a közigazgatási hatóság feladatát a menekültek elhelyezése, az átvonulok étkeztetése és éjjeleztetése képezte. Karsay Árpád nyilas polgármester jelentése szerint december végére ez a helyzet megváltozott, "Az ellenség egészen a város közelébe jutott, Győrnek is fel kellett készülnie a menekülésre."^ Ekkor a főispán és polgármester mindenkinek engedélyt adott a város elhagyására. A vezető tisztikar kijelentette, hogy csak akkor hagyják el a várost, "ha a küzdő csapatok parancsnoka veszi át Győrött a parancsnokságot, ezzel kapcsolatban a közigazgatás működése is megszűnik," ^ Közben intézkedés történt a családtagok elhelyezésére. -Falragaszok utján hivták fel a város lakosságát a németországi kitelepülésre. Érintkezésbe léptek a német kitelepülési katonai hatósággal, hogy ezen a vonalon is elősegitsék a kitelepülést, A nyilas propaganda zavart idézett,elő a polgári lakosság körében s többen jelentkeztek, kitelepülésre• Hogy a város lakosságának milyen rétege vett részt a kitelepülésben, az még további kutatásra szoruló Tény az, hogy Győrből egy teljes szerelvény ment ki Kémetországba és a nyilas párt is inditott egy külön szerelvényto A kitelepülőket Straubing környékére vitték, ahol magyar közösségek alakultak. A nyilas polgármester a városban bekövetkezett váltózasokrol a következőket jelentette: "Általában a közigazgatás egész menetére jellemző volt az, hogy városunk frontváj?os lett. A város képe is megváltozott és maga a városháza is nagy részében laktanyául szolgál a német katonaság részére, hasonlóan minden közintézményünkhöz".^ A polgári lakosság feletti rendelkezést a város közigazgatási katonai hatósága vette át. A harctéri helyzet és forgalmi zavarok következtében a polgári közellátás megbénult. A hadműveleti terület polgári közigazgatási vezetőjének jelentése szerint "gabona hiány miatt az amugyis a német katonai és honvédségi őrlésekkel túlterhelt malmok nem tudtak polgári ellátásra kellő mennyiségű lisztet leszállitani."^ Győr városa központi fekvésénél fogva a német hadseregnek ellátási gócpontja volt. Az itteni vágóhidon hónapokon át kizárólag a németek vágtak nagy mennyiségű marhát."5 A polgári lakosság húshoz egyáltalán nem jutott. Az állatok kiszállítása miatt a tejellátás is megszűnt. Az 1944* április 13-i szőnyegbombázás megsemmisítette a gázgyárat s ezzel a város a tüzelőanyag-ellátás tekintetében is katasztrofális helyzetbe került. A polgármester december 17-i jelentése szerint "a tüzelőanyaghiány miatt az utcai sorfák és a sétaterek díszfáinak eladása és kivágása megkezdődött."6 A várost megszállt nagy számú német és magyar katonai alakulatok súlyossá, tették a lakosság helyzetét. Az állandó bombázások hónapokon keresztül óvóhelyekre kéíiyszeritették a lakosságot, közben pusztitva lakóházakat, közmüveket, élelmiszerkészletét, Győr város és a Nyugat-Dunántúl helyzetét rendkivül súlyossá tette, hogy az országot pusztulásba döntő fasiszták itt adták ki utolsó dühüket.< A legkíméletlenebbül bántak el a politikai elképzelésükkel nem rokonszenvező személyekkel. A győri KisDunát éjjelente a nyilas pribékek által kiontott hazafiak vére festette meg, A fasisztáknak Győrött 2 féle számonkérőszéke volt. Az egyik a osendő:r»Bog keretében Demeter Zoltán csendőrfőhadnagy vezetésével, a másik a