Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

jár az állam belső igazgatásában bizonyos diktatórikus módszerek alkalmazásával. Mióta az állami életben a parlamentáris alkotmányosság elvei érvényesültek, ezeket a módszereket a békeállapot, a "normális" viszonyok kiáltó ellentétének érezték az emberek. Az osztrák "Qrientierungsbehelf"-nek s a hozzá hasonló, más európai, vezérkari utasításoknak az a rendkívüliig a diktatórikus jelleg volt egyik vonása. Másik vonását a XIX-XX. századi technikai fejlődés /ezen belül is leginkább a közlekedés- és híradástechnika fejlődése/ határozta meg. Már a - mai szemmel nézve jelentéktelen, kis balkáni háborúk is a technikai találmányok és újítások egymással való mérkőzésének jó alkalmul szolgáltak. Utánuk az európai államok milliós hadseregeket mozgatni készülő vezérkarai minden erejükkel igyekeztek a hagyományos stratégia módszereit a modern technikához alkalmazni. Ez a technizálódá.s volt az Qrientierungsbehelf másik vonása.228. Mégpedig olyan formában is, hogy a háborús diktatúrát összhangba próbálta hozni a modern élet nagyon is bonyolult társadalmi és gazdasági viszonyaival* Az összhangbahozási kisérlet szinte az élet egész területén egyértelmű volt annak bizonyosfoku el- , mechanizálásával, Ausztriában az Orientierungsbehelf ezt a legapróbb részletekig kidolgozott, diktatórikus mechanizmust a birodalom és a dinasztia szolgálatába állította. Ily módon "der Gedanke der Diktátor" - ahogy Redlich irja finom elemzését summázva ^ - "von vorneherein weit über das technische Moment der blossen Sicherung der Mobilisierung hinausging und von Anbeginn als eine politische Massnanme im höchsten Sinne des Wortes von den entscheidenden Faktorén nicht nur der Armee, sondern auch der Zivilregierung, der Bureaukratie, aufgefasst wurde." Ebben a szellemben alakították meg a közös hadügyminisztérium mellett működő "Kriegsüberwachungsamt"-ot, amely eredeti feladatán, a háborús hírszolgálaton, a kémkedés elhárításán stb... túlmenve, egyre inkább hatalmába kerítette Ausztria, sőt részben a Monarchia egész háborús életének irányítását és ellenőrzését. Mindez persze, konkrét katonai célokat szolgált. Ennek a szervnek, amely az alkotmányban előirt utak megkerülésével született meg, működésében jelentkeztek azok az elemek, amelyeket fentebb a háború által diktált technikai fejlődés szükségképpeni velejáróinak neveztem, A szélesebb közvélemény előtt, sőt, lehet mondani, a szűkebb, parlamentáris közvélemény előtt is homályba burkolt : Kriegsüberwachungsamt mellett azonban még számtalan, kisebb-nagyobb jelentőségű tény utalt arra, hogy a polgári államberendezés ügyintézésének veszedelmes versenytársa támadt. Ezek közül a tények közül, kétségtelenül, a legnagyobb sulyu az volt, hogy már jóval a világháború kitörése előtt a vezérkari főnökök közül elsőnek, csaknem a miniszterekével egyenlő joggal, megjelent a ,. közös minisztertanács ülésein Hötzendorfi Conrad. Katonai szakértők-J egy-egy referátumra már a kiegyezést követő esztendőkben resztvettek-. a közös miniszteri értekezleteken, A katonai kérdések legfelsőbb szinten való képviseletének szinte kizárólagos joga azonban a Monarchia ,., komplikált hadügyigazgatásán belül ^ , a közös /a birodalmi/ hadügy-' minisztert illette meg. A vezérkari főnök'megjelenése a közös minis z*-