Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lengyel Alfréd: "Az élet megindulása a felszabadulás után" című kiadvány anyagfeltárási munkájának győri tapasztalatai / 615–626. o.

- 621 afelől sem hagynak kétséget, hogy igen sok körülmény hátráltatja, nehezeiti a személy- és vagyonbiztonság megszilárdítására irányuló törekvéseket. Az egyes ügydarabokból, a panaszokból, feljelentésekkel kapcsolatos iratokból tájékozódást szerezhetünk ugyan arra vonatkozólag, hogy hol és milyen természetű kihágásokat, bűncselekményeket követtek el polgári és katonai személyek, de az összefüggéseket, a közrendészet helyzetére befolyást gyakorló tényezőket Csak az összefoglaló jelentésekből derithetjük ki. A június 9-én kelt főispáni beszámoló szerint, mely visszatekintést nyújt a felszabadulás óta eltelt két hónapos időszakra, a demokratikus rendőrség átszervezése város-és megyeszerte folyamatban van. Győrött 230-an tartoznak a hivatásos állományba, de ezek is fegyverzet és jármüvek nélkül látják el nehéz munkájukat* így nem csodálható, ha a bűnözők vérszemet kaptak. A belügyminiszter által kinevezett uj vármegyei rendőrfőkapitány minden lehetőt elkövet a helyzet konszolidálására, de az Ausztriából visszaáramló menekültek, az egyre érkező deportáltak és a Csallóközből kiutasított magyarok rengeteg uj feladattal terhelik meg a közbintonsági szerveket. Emellett súlyos problémát jelent a rendőrség fizetésének előteremtése, az illetmények labilis volta és alacsony összege miatt már eddig is többen kiléptek a rendőrség kötelékéből.17 A kérdés ilyen megvilágítása nyomán természetesen érthetőbbé válik| /s itt lép előtérbe a kiegészitő dokumentáció bizonyitó ereje/, hogy a demokratikus rendőrség miért nem tudott a kezdeti időszakban biztonságosabb helyzetet teremteni. Ugyancsak torzitott képet festenénk a felszabadulás utáni hónapok veszteség-mérlegéről, ha a megye és város területén elszenvedett há.borus pusztulások, rombolások, egyéni károsodások adatait figyelmen kivül hagynánk. E szempontból nagyon becses anyagot találunk azokban a főispáni külön jelentésekben, amelyek a háborús károk tárgyában a belügyminisztert,

1

^; az ellenérték nélkül elvitt mezőgazdasági 19 javak tekinteteben pedig a közellátási minisztert y tájékoztatták teljes részletességgel..Ezek a dokumentumok magyarázatát adják annak, hogy Győr miért került - országos viszonylatban - a romvárosok listájának harmadik helyére, de betekintést nyújtanak arra vonatkozólag is, hogy a Wehrmacht katonái mennyi mindent hurcoltak el a megye területéről és milyen értelmetlen pusztításokat vittek végbe különösen. Győrött /állomásépület felgyújtása, összes hidak felrobbantása stb./ az utolsó napokban, amikor már nyilvánvaló volt, hogy ezt a frontszakaszt sehogysem tudják tovább tartani. De tovább haladva a fontosabb tárgycsoportok széles skáláján," az is megállapítható, hogy az időszaki jelentések, valamint az egyéb főispáni iratok közti adatszolgáltatási arány egyre kiegyenlítettebbé válik, mihelyt kutatásainkat a közigazgatási és gazdasági helyzet alakulására, a közlekedési viszonyok, az egészségügy, a közellátás, vagy a közoktatásügy feltárására irányitjuk. Az összefoglaló jellegű és egye-