Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bogdán István: A levéltár és az adatszolgáltatás / 603–614. o.
- 605 választom, hogy a régit és az ujat szembeállítom. Felvázolom a levéltár hagyományos, ugy mondjam "kézműves" módszereit.,, vagyis a jelen gyakorlatot,, és melléteszem a korszerű technikai az adatszolgáltatás néhány elvét, módszerét, de szintén polárisán: a régit és a legújabbat. A hagyományos levéltári szemlélet egyik alapelve a megőrzés, a másik az irat-centralizmus. Ezekre épül minden levéltári munka, amelyiknek alapelve az iratrend /a regisztraturától kezdve az önkényes tárgyi rendig/, és az, hogy a levéltáros tudja, mit őriz* Ezért i készit iratrend-leirásokat a csomójegyzéktől kezdve az ismertető leltárig. Ezeknek a levéltári segédleteknek nevezett leírásoknak tehát az a célja, hogy a levéltárost tájékoztassa,^ végső fokon* hogy a számadói követelményeknek eleget tehessen /amire azonban eddig még sosem került sor/. E segédleteket természetesen használhatja a kutató is ahogy tudja, mert a kutatott adatot csak esetlegesen, teljesen egyenetlen adat-szint en és tárgyi összefüggés nélkül találhatja meg bennük. A nehézséget természetesen fokozza az is, hogy e leírások az irat által hordozott adat szempontjából erősen szubjektiv jellegűek. E leirások segítségével a kutató a legtöbb esetben a korabeli segédkönyvekhez jut el, természetesen iratképző szervenként külön-külön. E segédkönyvek azonban inkább név-, mint tárgymutatók, amelyeknél a tárgyat a korabeli irattáros adta meg a kor, a szerv, az ügy igénye, az adott követelménye szerint, képességéhek színvonalán, az ott és akkor kötelező nyelven. • .. ..•...._.. A hagyományos levéltári módszer esetében tehát a kutatás pályarendjének /mechanikájának/ tényezői a következők: LEVÉLTÁROS—-LEÍRÁS —IRATKÉPZŐ SZERV /LEVÉLTÁR/——IRATTÁROS —IRATREND —IRATTÁROS —MUTATÓ /NÉV ÉS TÁRGY/ — IRAT —ADAT Természetesen: ahány iratképző szerv, annyiszor ismétlődően."*» Két dolgot máris megállapíthatunk: 1/ sok a szubjektiv tényező /levéltáros, leirás, irattáros stb»/, 2/ a kutató és az adat között nagyon sok kozvetitő van. Tegyük hozzá: a korabeli ügykezelés vagy a rendezés /történeti, mostani/ további bonyodalmakat okoz, és ujabb szubjektiv elemmel terhelheti meg a pályarendet. S ha már a rendezést emlitettük, vegyük közelebbről szemügyre azt az ujabb kísérletet, amely már az adatszolgáltatás felé tekint, de természetesen irat-centralizáltan!á tárgyi rendezést* - Az iratot fizikailag csak egy helyre tehetik, az irat adattartománya viszont több: idő, hely-, személy-, intézménynév, tárgy. Az utóbbi lenne a rendezés alapja, a többit - igy vagy ugy - ennek alárendelik. Csakhogy a tárgy önmagában is legalább két kategória: az objektiv tárgy /pl. nyomda/ és
