Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jánosi Ferenc: Megjegyzések a levéltári olvasókönyvek kérdéséhez / 503–521. o.

- 505 désünk szempontjából fontos kihatású, uj jelenség merült fel /többek között a történelemoktatás specializálódása, a Tankönyvkiadó történeti olvasókönyveinek megjelenése, a helytörténetkutatással foglalkozó történelemszakköri tevékenység kibontakozása, másfelől a krónikairó szakkörök kifejlődése/, melyek szemszögéből ma már egyre világosabban kezdjük látni az 1962-ben adott célkitűzés elégtelenségét. Méltánytalan lenne persze, ha azt rónánk fel a központi eligazitás hibájául, hogy nem látta jóelőre ezeket az uj jelenségeket. Elismerve azonban az eligazításnak a maga idején kétségkivül pozitiv, útmutató szerepét,nem hallgathatjuk el, hogy tartalmi-megfogalmazásbeli pontatlanságával eleve lehetőséget adott a levéltári olvasókönyvek célkitűzéseiben jelentkező hangsúly-, sőt igénybeli "elkalandozásokra". Lássuk most a tényeket. A Zalaegerszegi Állami Levéltár igazgatója, Degré Alajos szerkesztésében publikált "Olvasókönyv Zala megye történetéhez" cimü, az uttörés érdemével dicsekvő, s egyébként is k nemben a legjobbak közé tartozó kiadvány előszavában a következőket olvashatjuk: "Szerény, de hasznosnak vélt kezdeményezésként adjuk e kötetet olvasóink - a megyénk történelme, évszázados élete iránt érdeklődők-kezébe ..< A megye történelme iránti érdeklődés szerény kielégítésére és fokozódó felkeltésére szü

letett meg ez a tÖTtétielmj: J?ly.

a

~ sokö*nyy ~,>y* /Az igazság kedvéért meg kell itt jegyeznünk, hogy e füzet még 1961-ben, tehát az idézett LOK-körlevél kiadása előtt jelent meg. Bizonyos központi eligazitás már korábban is történt ugyan, lásd: 89.318/1961.sz. LOK-körlevél -, hogy azonban ennek megjelenése megelőzte-e a füzet kiadását, nem sikerült tisztáznunk./ A Székesfehérvári Állami Levéltár igazgatója és helyettese: Farkas Gábor és K.Móra Magda szerkesztésében, 1962-ben megjelent "Fejér megye múltja irott emlékekben" c. kiadvány bevezetője a következőkét emeli ki: "A kiadvány feltétlenül alkalmas arra, hogy az iskolareform szellemében és irányelveinek megfelelően támogassa a történettanítás munkáját, és a további helytörténeti kutatás iránt az é

rdeklődést felkeltse

, elsősorban a Magyar Történelmi Társulat Keletdunántuli Csoportjának erre hivatott tagjaiban. Az összeállítás - céljainak megfelelően - elsősorban a tanulóifjúság, de általában az ismeretterjesztés, a széles olvasóközönség számára is jelentős eszközéül szolgálhat a szocialista hazafiságra nevelésnek, melynek szerves része -a jó lakóhelyismeret, és ezen belül a helytörténet is. Ennek az uj célú és módszerű nevelésnek talán az elbeszélő történetírásnál is jobb eszköze a széles olvasóközönség számára világos megjegyzésekkel érthetővé és felhasználhatóvá tett dokumentumgyűjtemény ... Meggyőződésünk, hogy mind az ifjú, mind a felnőtt olvasók hasznos és értékes könyvet kapnak kezükbe..." A Soproni Állami Levéltár igazgatója: Horváth Zoltán által szerkesztett s 1964-ben kiadott "Sopron és a megye múltja egykorú iratok, tükrében" c. füzet előszavában a következőket olvashatjuk: "••*

ez a ^Qftyv Joggal tekinthető a nagymu

ltu soproni helytörténeti k

utatás ujabb láncszemények

... érdemes odatenni az elődök helytörténeti kutatásainak eredményét mutató könyvek után a könyvespolcra. A könyv