Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Soós Imre: Az egri káptalan magánlevéltára / 460–474. o.

- 464 szám az ügyirat jegyzőkönyvi száma, a melléje irt római számjegy pedig az ülés száma. A jegyzőkönyvi határozat száma és a hozzátartozó beadvány száma azonos. Nem mindegyik jegyzőkönyvi határozathoz van beadvány. Az 1800-1880. években létrejött jegyzőkönyvi szövegeket különálló kötetekbe is átmásolták, mig a többi évfolyam jegyzőkönyvi szövegei csak az iratokban, azok palliumában találhatók meg, A külön jegyzőkönyvi kötetek végén betűrendes névmutató is van, még pedig külön a személynevek, helynevek és tárgyak betűrendjében. 1852-1860. között a káptalanhoz intézett beadványokat külön is beiktatták, de ez az iktatószám nem azonos a tanácskozmányl jegyzőkönyv megfelelő tárgyú bejegyzésének számával. Az iratok közt itt-ott található jegyzőkönyvi szövegek arról tanúskodnak, hogy e külön iktatott ügyeket is referálták a káptalani ülésben. A repertóriumban a 30-48. raktári számok alatt "káptalani iratok" cim alatt vannak ezek felvéve . Ugyanezen évekből egy másik iratsorozat is fut, "jegyzőkönyvi iratok" cim alatt. Ezeken egyáltalán nincs szám, dé az ülés napját és határozat szövegét felzet gyanánt feltüntették rajtuk. Itt jegyzőkönyvi pallium sincsen. Kutatási lehetőség: 1754-1799. között semmiféle segédlet nincs, ezen évekre nézve csak darabonkénti átnézéssel lehet kutatni. 1800-1850. között a jegyzőkönyvi kötetek végén található betűrendes névmutatók, 1851-1942. között pedig az évről-évre külön kötetbe kötött tárgy mutatók adják meg a keresett jegyzőkönyvi bejegyzés és irat számát. b/ Nagypréposti_irátok /1245-1928/ A káptalani dignitasok között első a nagypréposti méltóság. Amig a XVIII. század második felében fel nem állitották a jószágigazgatóságot - praefecturát -, addig a káptalan nevében a nagyprépost levelezett, ő őrizte a káptalan iratait. A nagypréposti iratok főleg birtokjogi, vagy általában jogbiztositó vonatkozásúak, beleértve a határjárások, jobbágytelepitések, jobbágyszolgáltatások kérdéseit is. I. állag /1245-1816/ Az állag terjedelme a Mohács előtti oklevelek kiemelése után 17 fm, 30 dobozban. Ezen iratok lajstromozását már a XVIII. század közepén megkezdték, de 1805 körül, amikor ti. a káptalan főkáp&alan rangjára emelkedett, uj lajstromkönyvet készitettek s az akkor feltalált 1805 előtti összes iratokat az alább közölt tárgyakra bontva, uj Numerus-DivisioFasciculus-Frustum-számokkal látták el. A Numerus a legszélesebbkörü tárgyat vagy birtokot jelenti, ezen belül a Divisio ennek kisebb része. A Fasciculus már raktározási kategória: azt jelzi, hogy az egész Divisio anyagát hány csomóba kellett széttagolni. A Frustum egy darab egyedi iratot jelent. Minden Divisio időrendben tagolódik Fasciculusokra,