Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Soós Imre: Az egri káptalan magánlevéltára / 460–474. o.

- 460 Soós Imre: AZ EGRI KÁPTALAN MAGÁNLEVÉLTÁRA A káptalanokról általában A káptalan - capitulum - a kanonokok testületét jelenti. A püspöki székhelyen lakó papok még az Árpád-házi királyok korában is általában közös életet éltek, közös szabályzat szerint. E szabályzat előirásai - kánonai - szerint élő papokat kánoni papoknak, röviden kanonokoknak - clerici canonici - nevezték. Ők vezették a székesegyházi iskolát és gondozták a székesegyházat. A közös élet megszüntetéseután is a káptalan az egyházmegyei kormányzat jelentős szerve, olyan klerikusokból álló testület, jogi személy, melynek főfeladata a székesegyházban az ünnepélyesebb istentisztelet végzése. Ezenkivül a székesegyházi káptalan a püspök tanácsadó és segitő szerve az egyházmegye kormányzásában. Püspöki széküresedés esetén a kebeléből választott helynök utján a káptalan látja el az egyházmegye kormányzását. A káptalan méltóságokból - dignitas - és egyszerű kanonokságokból áll. A dignitasok elnevezése Magyarországon a következő /oszlopos kanonokok: columnae/: nagyprépost - praepositus major-*-, olvasókanonok - lector -, éneklőkanonok - cantor -, őrkanonok - custos. A káptalani tisztségviselők közt legjelentősebb a théoiógus és poenitentiarius kanonok. Ezenkivül a káptalanban kisebb javadalmak is szoktak lenni: beneficiatus, succentor, capellanus - karkáplán. A káptalan kanonokjainak száma 6_12 között változik. A káptalan létesitése, stallumok, dignitasok alapitása a pápa joga volt. A magyar káptalanokban a romai szentszék engedélye alapján a három dignitast - a nagyprépostság kivételével - a píüspök szabadon nevezte ki. Egyéb kanonoki és praebendatusi javadalmak adományozása a káptalan meghallgatása után a püspök kizárólagos joga. Nálunk a káptalan rendszerint aulistákból - a püspöki udvar papjaiból, teol.tanárokból és érdemesebb plébánosokból tevődik össze. A káptalani javadalom tényleges birtokbavétele installatio utján megy végbe, melyet a püspök kezébe teendő hűségeskü előz meg, A káptalani jogai és kötelességei a következők: Mint autonóm jogi testület, saját belső szervezetére, a kórusszQ^gálatra, káptalani ülésekre, javadalmakra - praebendákra- és egyéb hivatalokra vonatkozó statútumokat, szabályokat alkothat, de ezek püspöki jóváhagyásra szorulnak. Saját ügyei intézésére külön püspöki engedély nélkül káptalani ülést - conferentiát -, tanácskozmányt tarthat; vagyont szerezhet. A kanonokok személyes jogai: külön stallum, vagyis meghatározott szék a székesegyházban, ülésezési jog a káptalanban, továbbá