Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sándor Pál: Az úrbéri periratok–perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól / 435–459. o.

- 450 Már ebből a rövidre fogott felsorolásból is látható, hogy a periratok és dokumentációs mellékleteik elég különböző — és mint rámutatni igyekszem, még szerteágazóbb tartalmú - irattlpusokra terjedtek ki. Az_iratok tartalmából Főként az úriszéki, illetőleg a megyei törvényszéki tárgyalási jegyzőkönyvek és perbeszédek azok az iratfajták, amelyeket az agrárkérdéssel foglalkozó kutatók haszonnal tanulmányozhatnak. A "tárgyalási jegyzőkönyvek" legtöbbje jól rögziti a szembenálló felek ellentétes nézeteit és az azokat támogató indokokat. A különféle perbeszédek és tanúvallomások pedig bepillantást engednek az adott község történelmi múltjába is. Feljegyzéseket tartalmaznak az úrbérrendezés előtti települési viszonyokról, az úrbérrendezés utáni megváltozott állapotokról, az idők során végrehajtott regulációkról és azoknak a jobbágyokra gyakorolt hatásáról, a telkek és a jobbágyokzsellérek évtizedek során változó létszámáról. Részben az ilyen "tárgyalási jegyzőkönyvek" derítenek fényt - egyéb dokumentumok mellett rendkivül érdekes társadalomtörténeti vonatkozású problémákra is, Hogy a sok példa közül most csak néhányra hivatkozzam, utalok a Pest megyei Bátya község zselléreinek földesuraikkal való hosszadalmas vitájára. Bátya úrbéres zsellérközsé

g volt, ahol az 1828.évi országos összeírás szerint 608 hold szántó és 726 kaszás rétet találtak.^3 Tudnivaló az is, hogy a helység úrbéres lakossága a szántás, vetés és baromtartás mellett elsősorban kertgazdálkodással foglalkozott és "mindennemű terményeket nem tsupán Pestre, hanem Baja- Szabadka - a Tisza melléki Koronái kerületbe - Pécsre, sőt egész le Zágrábig tengelyen" szállitott. Az úrbérrendezés során "bemondás"alapján 611 hold és 1034 négyszögöl szántót és 73l 2/4 hold kaszálót irtak össze birtokukban. Csakhogy "midőn az illy bemondáson épült úrbéri tábla évek múlva mérnöki felmérés után rectificáltatott" - hangzik a jegyzőkönyv szövegrészlete - "nints széles Magyarországon hely, hol ezen mennyiség tetemes többséget nem eredményezett . . . Éppen igy van a dolog Bátya helységénél is". A mérnöki felmérések során ugyanis nemcsak az tűnt ki, hogy a bátyaiak közül sokan nem is zsellérek, hanem ,-70 > ^ -7^- össztelket biró, 1/8 telken aluli jobbágyok s csupán azért nevezték őket zselléreknek, mivel "a törvény 1/8 telken aluli földes jobbágyot nem ösmért" /emlékezzünk rá, hogy hasonló esetről tudunk a mosonszentjánosi "Söldnerek" -esetében is/, de az is kiderült, hogy 1813-ig az úrbéres lakosság birtokában a bemondottnál jóval több - 2920 hold volt. Igaz, hogy ebből a mennyiségből az ebben az esztendőben végrehaj22/ Pest- és Nógrád Megye Levéltára. Úrbéri perek. Bátya III. /Tárgyalási jk. 1860./ 23/ V.ö.: Spira György: A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegződéséhez. /Századok, 1958. 5-6 sz. táblázat./