Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sándor Pál: Az úrbéri periratok–perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól / 435–459. o.
- w de különösen a mérnöki tervezetekkel és továbbiakban ismertetendő Combinatoriumokkal egybevetve, fontos adatokról ad számot, akár az úrbéres telkek számát, terjedelmét, a földek osztályzatát, a telken kivüli földek nagyságát, akár az úrbéres zsellérek számát és illetményét, továbbá a felosztandó legelő és erdő terjedelmét akarjuk kiszámítani. A dülőosztályzati lajstromok, mérnöki tervezetek /és Combinatoriumok/ mellett ez a forrásanyag segiti elő a, nemcsak megyénként, de községenként is, sőt egyetlen községen belül a földek osztályzata szerint is különböző telekilletmény meghatározását és differenciált vizsgálatát. Köztudomású ugyanis, hogy az egész /és ennek megfelelően a rész/ telki illetmény az ország különböző helyáé^ geiben igen különböző abszolút holdszámokat takart .17 így például a Pozsony megyei Remete községben az egész telekhez az 1/1200 négyszögöles/ hold belsőségen kivül, 18/1200 négyszögöles/ hold szántó és 6/800 négyszögöles/ hold rét tartozott *° ( viszont a Békés megyei Vésztőn az egész telki illetmény 1 hold belsőséget, 38/1200 négyszögöles/ hold szántót és 22 /1000 négyszögöles/ hold rétet foglalt magában. " Azonnal megállapítható, hogy a telekegység névlegesen azonos értéke milyen tényleges terjedelembeli különbséget fed el* Ha a két különböző községben lévő névlegesen azonos telekkategória mögött rejtőző abszolút holdszámokat 1200 négyszögöles holdakra átszámolva vetjük össze, akkor Remetén az egész telkes gazda 23 hold, Vésztőn viszont több, mint 57 hold földet birtokol<Ebből pedig - elvi tanulságként - következik: a parasztföld múltbeli vizsgálatánál nemcsak akkor követtünk el hibákat, amikor az úrbéri telekföldön kivüli maradék-és irtásföldek egyidejű paraszti birtoklását becsültük le, de akkor sem jártunk /és járunk/ el helyesen, ha a szorosan vett úrbéri telekföldek vizsgálatánál a telekkategóriák szerinti osztályozást követve differenciáljuk az úrbéres népességet. Hiszen névlegesen azonos telekkategóriák cimén, ténylegesen különböző földterjedelemmel rendelkező parasztbirtokosokat vonunk egy csoportba. Át kell végre térni a konkrét ho ldszámokkal tört énő vizsgálati módszerekre, nemcsak a tényleges parasztbirtok, de a szűkebb értelemben vett telekföldek felméréseinél is. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy az úrbéres telekföldek terjedelmének megállapításához nemcsak a megyénkénti, de a helységek megyén belüli, valamint a földek helységenkénti és helységen belüli minőség s zerinti osztályzatát is ismernünk kell. Ezt pedig az eddig emiitett forrástipusokon kivül az egyezséglevelekből is megtudhatjuk. 17/ Ujabban ezt Orosz István is helyesen hangsúlyozza: Differenciáló. dás és kisajátitás c. tanulmányában /A parasztság Magyarországon ;** II.k. 52-55.1.7 18/ 19/ Győri Állami Levéltár. Úrbéri és tagositási iratok: Remete kg. 70cs,/"Az egész Remetei Helység határának öszyes kivonása az 1837 évi felmérés szerint" 1838./' Gyulai Állami Levéltár. Úrbéri és tagositási iratok: Vésztő. /Előterjesztése azon tervezetnek, mell> szerint Vésztő Helységben a község által á közös legelő elkülönözése és a határnak szabályozása végrehajtatni céloztatik." 1858.
