Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sándor Pál: Az úrbéri periratok–perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól / 435–459. o.

-. 444 A birtokkönyvek rövid tartalma^ A birtokkönyvek általában /mert azok korántsem készültek pontosan azonos elvek és rendszer szerint/ a következő tételeket foglalták magukban: Rendszerint a dűlők és a parcellák sorrendjében közölték az adatokat: a folyószám után a megfelelőYtérképszámot, a birtokos házának számát és nevét, a belsőség- szántó - rét, valamint a káposztás- és kenderföldek hold és D-öl nagyságát. Figyelemreméltó, hogy a legtöbb birtokkönyv a birtokosok /volt telkesek- házas zsellérek/ sorrendje szerint összesitve is kimutatta a birtokrészleteket: az egykori telki állományt, /sokszor alkalmazva itt a "mint úrbéri jelen birtoka" megjelölést/, valamint az úrbéri telekjárandóságon kiviili, megváltandó maradványföldek mennyiségét} a községi, az extraserialisták /pap, tanitó, jegyző/ kezén lévő földek terjedelmét, a szőlőkét, majd a még elkülönitlen legelő és erdő nagyságát. Készültek olyan birtokkönyvek is, amelyek az egykori telekbirtokosok telekilletőségének nagyságát is feltüntették. 14 Forrásértéke Főleg a művelési ágak megoszlására, az adott község határának felmérésére és használatára, a parcellák szétszórtságára, a parasztnépesség rétegződésének megállapítására szolgáltatnak fontos adatokat. De sokszor a parasztföldek jogilag eltérő jellegére is rávilágítanak 15. Ezenkivül az egykori földesuraság volt majorsági földjeit is felmérik. Belőlük tisztázható leginkább a kimérendő legelő- és erdőterület nagysága és részben a szőlők terjedelme. Bár ami ez utóbbi tételt illeti, e tekintetben a birtokkönyvek meglehetősen különböző gyakorlatot követtek. Sok birtokkönyvben "dézsmás szőlők" cimén csak összevont adatokat ismerhetünk meg azok területnagyságáról. Más esetekben viszont birtokosonkénti bontásban is részletezik a szőlőbirtok terjedelmét. Nem /vagy csak kivételes esetben/ adnak felvilágosítást a majorsági zsellérek számáról és földviszonyairól és sokszor tájékozatlanul hagynak a hazátlan zsellérek felől is. A birtokkönyveket a leghelyesebb mindig a periratok tükrében használni, mert a bennük rögzitett helyzetképet csak a történeti előzmények és állapotok ismeretében értékelhetjük helyesen. E/ Mérnöki rendezési tervek és "magyarázatok"

. A birtokkönyvek és térképek elkészitése után a felmérési munkálatokkal megbizott mérnök rendezési - szabályozási - kihasitási tervet készitett, amely mintegy előzetes tükörképe volt, mindi határhasználati, IV Például: Grundbuch des Ortes Bogdány aufgenommen im Jahre 1850 /Pest- és Nógrád Megye Állami Levéltára. Az úrbéri periratokhoz illesztendő "telekkönyvek" 24.sz./ 1

^/ Például: Duka; helység határának "telekkönyve"'1857-ből. "Telekkönyvek" 69.sz., vagy Vácszentlászlóé: 306.sz.,stb.