Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Harsányi János–Bőhm Jakab–Benda Kálmán: Látogatás a Hadtörténelmi Levéltárban: Harsányi János őrnaggyal és Böhm Jakabbal beszélget Benda Kálmán / 412–424. o.

- 41? - Beszélgetésünk során már sorba vettük a török harcokról, a francia háborúkról szóló iratokat, nézzük most, mit őriz a Levéltár l848~49-re vonatkozóan. - Az itt tal4lható dobozokban őrizzük az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc mintegy 25-30 ezer iratát. Itt találjuk például a VII. magyar hadtest Bayer későbbi ezredes által vezetett naplójában a pákozdi csata leirását. Ugyancsak megtalálható ebben a gyűjteményben az ellenségnek a csata lefolyását megörökitő naplója is. A két napló tartalmának az összevetése igen érdekes képet ad. A magyar u< napló például a következőképpen értékeli a csatát. "A csata a kölcsö-. nos határozatlanság folytán ezzel befejeződött, azonban minden elkövetett hiba ellenére is a magyar hadtest javára dőlt el. Megtartotta az állásait, mig a horvát hadsereg, amelynek az volt a feladata,hogy a postaúton Pest felé nyomuljon előre, ezt nemcsak, hogy nem oldotta meg, hanem a magyar sereg váratlan ellenállasa miatt a teljes zömével visszavonulásra kényszerült Székesfehérvár felé." Ugyanakkor az ellenség naplója kölcsönös visszavonulásról beszél. Azt mondjaí "Gróf Szapáry és Ivánka nemzetőr őrnagy megjelentek a csatamezőn és az ellenségeskedés beszüntetését javasolták, mire mind két fél elhagyta a csatamezőt. A Schmiedel hadosztály, amely a főoszlopot képezte, addig harcolt, mig a visszavonulás szükségessé nem vált." - Ugj/látszik a hadijelentések szépitését nem a második világháborúban találták ki. - De nézzünk egy másik iratot! A magyar kormány egyik legnagyobb problémáját a honvédseregnek fegyverrel és lőszerrel való ellátása jelentette. A hazai fejletlen ipar nem tudta biztositani a fegyver- és lőszer szükségletet, ezért külföldről igyekeztek beszerezni azt. 1848 nyarán Sztankó Somát bizta meg a kormány azzal, hogy 10 ezer fegyvert vásároljon külföldön, a nemzetőrség számára. - Ki volt ez a Sztankó Soma? - 1815-ben Eperjesen született. A honvédseregben őrnaggyá nevezték ki. Az előttünk lévő naplóból megtudjuk, hogy 26 e>zer szuronyos puskát vásárolt - aminek nagyobbik része meg is érkezett az országba- és mindegyikhez ezer darab gyutacsot. A sikeres megbizatás teljesitése után, 1848 végén, ujabb feladattal bizta meg a kormány, mégpedig azzal, hogy a gyutacsgyártáshoz szükséges gépeket és munkásokat csempésszen be az országba. A gépeket Lüttichben be'is szerezte, és Galícián keresztül kivánta behozni, azonban majdnem rajtavesztett. Naplójában igy örökitette meg ezt: "Krakkóban ismét veszély fenyegetett; ott meg ládáimat nyitogatták, vizsgálandók, nincs-e benne fegyver, de szerencsére egyik sem értett hozzá. Sőt, midőn a vizsgáló hivatalnok már a második láda szerszámainak emelgetésénél kezét megsértette ugy, hogy bosszúsan szólott: Gehen Sie zum Teufel mit Ihren Wollkrampen, Menjen az ördögbe, a gyapjukártolójával - s én meg voltam mentve."