Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Harsányi János–Bőhm Jakab–Benda Kálmán: Látogatás a Hadtörténelmi Levéltárban: Harsányi János őrnaggyal és Böhm Jakabbal beszélget Benda Kálmán / 412–424. o.

- 413fordult az épületben. Majd a szabadságharc leverése után ismét idegen, osztrák és olasz csapatok szállásául szolgált. Az első világháború előtt a bosnyák ezred kaszárnyája. 1920-ban Prónay terror?-különitménye tanyázott helyiségeiben. A két háború közt helyőrségi laktanya volt. Ma a honvédség tudományos intézményeinek székháza. Itt működik a Hadtörténelmi Intézet, a Hadtörténelmi Múzeum, a Hadtudományi Könyvtár, Térképtár és a Hadtörténelmi Levéltár, mely a honvédő és szabadságharcokban, de pusztitó háborúkban is bővelkedő magyar múlt katonai jellegű Írásos emlékeit őrzi.Nézzük akkor most már közelebbről magát a levéltárat! - Legrégibb katonai vonatkozású iratunk egy 1552. július 5-e és 10-e között Ipolyságon kelt levél, amelyben Jakosics Ferenc kémlelő portyájáról jelenti a váci püspöknek és Teufel Erasmusnak - vagy ahogy ő irja: "Ördög uramnak" - a Léva mellett táborozó királyi sereg parancsnokának, hogy a török már Drégely alatt van. "Ezen levelem adassék Ördög uramnak, nékem nagyságos uramnak" - mondja a levél címzése. Belül pedig ezt olvassuk; "Már kétszer voltunk szemben a törökkel, de semmiképpen nyelvet nem foghatnánk, a szerencse nem szolgála ,.-., Tinagyságtok küldjön valami uj népet,hogy tessék, hogy uj nép jütt. A fegyvereseket szállítsa alább Nagyságtok, csak Németiben. Az basa immáron Drégely alatt vagyon, mind álgyustul, az be nem mehet." Mint tudjuk, Ali basa Veszprém elfoglalása után, tizenkétezer emberrel, ágyukkal, tarackokkal indult Drégely elfoglalására. Drégelyt a jobbágyból lett várkapitány, Szondi György védte 150 vitézzel, A császári hadak, "Ördög uramék" bizony nem siettek segítségükre, s igy egy szálig elestek a harcban. De nézzük talán itt ezt a másik iratoto írója Zrínyi MikIps, a szigetvári hős, címzettje I. Ferdinánd király. Kelte: 1563. augusztus 1, tehát három évvel Szigetvár ostroma előtt. Zrínyit röviddel ennek a levélnek a kelte előtt nevezték ki szigeti kapitánynak. Tudósításában elmondja, hogy a vár szolgálatára rendelt korábbi birtokok közül sok a török kezére került az elmúlt években, s a megmatadottak nem tudják fedezni a vár fenntartásának költségeit. Az őrség hatodik hónapja nem kapta meg zsoldját. Kéri a királyt, hogy elmaradt zsoldjukat pénzben és posztóban utaltassa ki, - Szabad ezt az iratot? - az aláírása érdekel. Nem sajátkezű! Az elmúlt hetekben a szigetvári hősnek egy sor levelét néztem végig az Országos Levéltárban, és meglepetve tapasztaltam, hogy a legritkább esetben irta maga alá leveleit. Az Íródeák irta a levelet, és az aláírás is az ő kezétől származik. Ebben a korban még a legelőkelőbb főurak közt is akadtak Írástudatlanok, igy