Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Moson vármegye levéltárának története / 340–374. o.

- 370 "A volt Mosón vármegyei levéltárat tüzetesen megnéztem és rendezésére vonatkozólag a következő előterjesztést teszem: legcélszerűbb a levéltári helyiségek természetes beosztottságának megfelelően az egész anyagot tárgyi és kroncteikuá sorrendben,átcsoportosítani. Becslésem szerint az I. számú teremben elférnek az összes alispáni iratok, a II.számú teremben a gyámhatósági és árvaszéki, valamint a már most csoportosan kezelt birósági, régi telekkönyvi és úrbéri iratok, a III. számú terem pedig megmaradna: anyakönyvi szobának, illetve a főlevéltáros hivatali helyiségének. A levéltár céljaira igénybe vett és még igénybe veendő utcai fronton kényelmesen elférnének az összes járási iratok. Itt felhasználhatók és kiegészithetők volnának az árvaházban lévő iratállványok.- A rendezés fizikai részét illetően javasolom, hogy a rendezés tartamára Vajda György főlevéltáros más nem beosztása alól felmentessék és a vármegye két napibéres szolga felfogadását engedélyezze. Nevezett egyébként az elrendezés alatt - amit győri levéltárunk bevált mintájára végeznénk - bevezethetné az anyakönyvi utólagos bejegyzéseket is. A tervbe vett munkálatok azonnal megkezdhetők, a testnevelők által jelenleg elfoglalt helyiségek átengedése két hónap múlva volna szükséges ,'-' 83 Ez a tájékoztató jelentés 1931 nyarán készült, de az idevágó iratok arra mutatnak, hogy az érdemleges munka csak jóval később, az 1933-as esztendő közepe táján indult meg, valószínűleg a helyiség-átadások körüli huzavona miatt. Az elhelyezések kérdése ugyan ekkor nem dőlt el még végleg, de az alispán már nem adott további haladékot,sőt a rendezések végrehajtásán kivül egy pontos és könnyen kezelhető leltár összeállítását is elrendelte. A nagy mennyiségű anyag részben selejtezésekkel i

a egybekötött átrendezését, tárgyi alapon történő újszerű csoportosítását persze néhány hónap leforgása alatt nem lehetett lebonyolítani, viszont a téli időszak beálltával a hideg raktárakban lehetetlenné vált a munkálatok folytatása. Az előre elkészített betervezést igy kát évre kellett szétbontani, hogy az egyes feladatfajták végzésének reális előrehaladásával lehessen számolni. Már itt megjegyzem azonban, hogy végulis 1935 őszén fejeződtek csak be az összes munkák /beleértve a leltározást is/, mivel egyrészt a két főlevéltáros közt támadt személyi súrlódások és szakmai ellentétek lelassították a feladatvégzések ütemét, másrészt közben az elhelyezés vonalán is olyan fejlemények következtek be, amelyek időigényes anyagmozgatásokat tettek szükségessé. »• Az emiitett nézeteltérések főleg attól kezdve élesedtek ki, amikor 1933. október havában, tehát a rendezési munka első időszakának végén, Kiss Ferenc alispáni rendeletre Magyaróváron járt, hogy megállapítsa az elért eredményeket. A teljesítmények önmagukban véve nem lettek volna csekélyek miután az alispáni és a levéltárban őrzött összes járási iratok, segédkönyvek/a magyaróvári főszolgabiróság anyaga ekkor még a járás irattárában volt elhelyezve/, valamint az árvaszéki anyag egyharmada rendezett állapotba került, de az ellenőrzés kapcsán kiderült, hogy ugyan-