Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Moson vármegye levéltárának története / 340–374. o.

- 353 A vármegye alispánja nyomban jelentést tett felettes hatóságának a kellemetlen incidens részleteiről, a leveles-tár kulcsait pedig átadta a jegyzői hivatalnak, hogy legalább a legsürgősebb teendők ellátásáról gondoskodhassék. A csakhamar összeült konferencia ugy döntött, hogy a magáról megfeledkezett vármegyei tisztségviselőt a lajstromozási munkálatok előrehaladása érdekében /feltéve, hogy további sikkasztások nem kerülnek napfényre/ vissza lehetne tartani, de hivataláról, a kancellária igazgatói megbízatásáról Schott Józsefet mindenképpen le kell mondatni. A főispán azonban, mihelyt tudomást szerzett az esetről, az azonnali felfüggesztés mellett határozott, s mivel azon azjállásponton volt, hogy az archivumot, mint a kincseket érő irományok tárházát csak a leghivebb tisztviselőre lehet rábizni, nevezettnek a lajstromozási beosztásban való meghagyásához sem adta hozzájárulását, A főispáni döntés szigorú volt, de a további vizsgálatok teljesen indokolták, hogy az engedékenység semmi körülmények közt sem lett volna helyén való. Utólag ugyanis kiderült, hogy tulajdonképpen 32 alkalommal történt visszaélés /még a Királyi Kancelláriától és a szomszédos vármegyéktől beérkezett levelek is a dézsmálás sorsára jutottak/ és az eltulajdonított pénzek végeredményben a 900 forintot is megközelítették. Még könyörtelenebb elbánást kért a vármegye főügyésze, aki közönséges tolvajnak minősítette a volt kancelláriai igazgatót és javaslatában - a törvényes eljárás lefolytatásáig - a következőket inditvá-^ nyozta__ 1/ a közgyűlés hossza meg hivatalától Schott Józsefet, 2/ mondja ki, hogy a megye területén alkalmatlan bárminő tisztség viselésére, , 3/ tiltsa ki a megye területéről, 4/ követelje vissza a nála lévő esetleges levéltári;irományokat. - A generális kongregáció nem is késieket dett a cselekvéssel. A büntető per meginditása érdekében megtette a szükséges lépéseket és a vádlottat előzetes őrizet cimén a vármegye börtönébe záratta. Ugyanakkor a jegyzői hivatal kérelmét is teljesítette, amennyiben megengedte, hogy a főjegyző irányitása és felügyelete mellett a leveles-tár és a kancellária továbbra is a hatáskörében maradjon. Név szerint Króner Lajos I. aljegyzőt bizta meg az archivumi teendők ideiglenes végzésével, akinek szorgalma és pontossága közismert volt. De ezzel kapcsolatosan azt is leszögezte a közgyűlés, hogy a később kinevezendő levéltárnok a jövőben kizárólag csak a leveles-tár ügyeivel fog foglalkozni .^"9 A megkezdett lajstromozási munkálatok ezalatt persze szüneteltek, a felgyülemlő iratanyag viszont egyre áttekinthetetlenebbé tette a még rendezésre váró különféle sorozatokat, iromány-csoportokat. Ilyen körülmények között a tárolt dokumentumok leltárszerü ellenőrzését sem lehetett végrehajtani, holott a történtek után erősen feltételezhető volt, hogy értékes oklevelek és egyéb fontos jogbiztositó iratok is hiányoznak a megőrzésre átvett levéltári állományból. De a felelősségrevonást az a körülmény is megnehezítette volna, hogy használható leltár tulajdonképpen nem is állott a felügyeletre hivatott szerv rendelkezésére. A közgyűlés ezért fel is kérte Kajdacsy Ferenc Il-od alispánt és Szálé János táblabírót, hö'gy ennek a hiányosságnak a felszámolása érdekében vállalják magukra egy olyan áttekintő lajstrom elkészítését, amely az egész iromány-anyag mennyiségéről ós f*ééegződéséről tájékoztatást nyújt és egyben alapul szolgálhat a továbbiak során az esetleges archivumi átadás-átvételeknél. -