Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Moson vármegye levéltárának története / 340–374. o.

gye részéről, s akkor is csak olyan formában, hogy a kinevezett sze­mélynek más feladatkört is el kellett látnia. 18^1-ben ugyanis a fő­ispán a "kancellária igazgatója" címmel Schott Józsefet bizta meg a leveles-tár őrizetével, aki korábbi Írnoki szolgálata mellett másfél évtizeden keresztül már az iratanyagok rendbehozásával foglalkozott, de nevezettnek kellett az archívumai munkálatok végzésén kivül a me­gyei kancellária működését, folyamatos munkáját is irányítani. Utób­bi megbízatásának a főjegyző felügyelete mellett tett eleget, mig a leveles-'—házban folyó ténykedéseiről a főispánnak volt köteles időről­időre jelentéseket tenni, ^ .­Első alkalommal 1832 tavaszán adott általános helyzetkép az iratállomány átvételkori állapotáról - a téli hónapok alatt ugyanis nem lehetett a hideg helyiségekben foglalatoskodni - és ugyanakkor kö­zölte elképzeléseit is a több-évi munkát igénylő rendezésekkel, se­gédlet-készítésekkel kapcsolatosan. Ez a közgyűléshez beterjesztett jelentés már csak azért is figyelemre méltó, mivel támpontokat nyújt arra vonatkozólag, hogy a XIX. század első harmadában milyen iratanya­gokat tárolt a Mosón megyei archivum és milyen tervezet megvalósítá­sával kívánta Schott József a levéltári őrizetbe vett irományokat hasz­nálható, áttekinthető állapotba helyezni. A beadvány részleteit ezért az alábbiakban ismertetem: A közgyűlési jegyzőkönyvek - a dokumentum szerint - az 1668-as esztendővel kezdődnek és egészen 1832-ig terjednek. Az egyes évfolya­mok be vannak kötve, az 1809. évi állandó választmány protokollumának kivételével, amely az ellenséges /francia/ megrohanás alkalmával készült ugyan, de még mindig nincs teljesen befejezve, lezárva. A ^jegyzőköny­vekről készült korábbi lajstromok annyira hiányosak /sok esetben a leg­fontosabb tárgyakat sem emiitik/, hogy gyakran napokig kell vesződni, amig a keresett tételek előkerülnek. Az ide tartozó iratok a protokol­lumoknál is régebbiek, amennyiben 164-0-től kezdődően megvannak, de rend­beszedésük eddig cs~k 1782-ig történt meg. Az urbarialis irományok hely­ségenkinti szétválasztása befejeződött és a velük összefüggő lajstromok fogyatékosságok nélkül készültek. Az adópénzekről szóló számadások az 1693-as évvel kezdődően folyamatosan rendelkezésre állnak és kronolo­gikus besorolásukban mindezideig nem lehetett hibákat észlelni. A pol­gári perek anyaga 327» a büntető pereké pedig 67 darabból tevődik ösz­sze. Az anyagnak ez a része teljesen rendezett állapotban van és a kü­lön elkészített lajstromok is jól használhatók. Ezzel szemben találha­tó a leveles-tárban egy eléggé tekintélyes iromány-tömeg /úgynevezett limbus/, amely a legnagyobb keveredettséget mutatja. Ennek az anyag­nak a rendberakása és lajstromozása a legsürgetőbb feladatok közé tar­tozik. Schott József ezek után annak a véleményének ad kifejezést, beadványában, hogy az egész archivum-anyagot időszakokra kell szétosz­tani és az ezeken belül rendezett, iratfajtánkint elkülönített csopor­tokról egy-egy összesített főlajstromot /generalia regestra/ volna kí­vánatos készíteni. Az időszakok évkoréit illetően a javaslat a követke­zőket tartalmazta: I./164-O-től 1786-ig/ minthogy a jegyzőkönyvek latinul

Next

/
Thumbnails
Contents