Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 331 hogy a pártok és szakszervezet által küldendő tagok arányszámát állapítsák meg. Fejér megye Törvényhatósági Bizottsága 1945 előtt 315 tagból állott. Ennek egynegyede 78, azonban a megyei Nemzeti Bizottság. 80 tagot jelölt a megyei bizottságba, melynek összetétele a következő: MKP 14, SZDP 14, Nemzeti Paraszt Párt 14, Kisgazda Párt 25, Demokratikus-Polgári Párt 2, Szabad Szakszervezetek 11. A Nemzeti Bizottság ezenkivül még 20 póttagot is jelölt, akiket a fenti arány szerint delegáltak a pártok és a szakszervezet, /az MKP 3, SZDP 3, NPP 3,' Szakszervezet 3? Demokratikus Polgári Párt 1, a Kisgazda Párt pedig 7 személyt küldött póttagnak a bizottságba/. A rendes és póttagok megbízólevelét megvizsgálták, igy a' bizottság összehívását, majd megalakulását szabályszerűnek tartották. Ezután kiegészítették a bizottságot: a megyei rendőrfőkapitány, a pénzügyigazgató, az államépitészeti hivatal főnöke, a gazdasági felügyelőség vezetője, a tankerületi főigazgató, a tanfelügyelő, a törvényhatósági állatorvos, az OTI ügyYBtétOj a számvevőség főnöke, az erdőigazgatóság vezetője, a tanítóegyesület elnöke szakszerűség képviselete címén, az alispán, a fő-. jegyző, a másodfőjegyző, a tisztifőügyész, az árvaszéki elnök, a tisztifőorvos, a járási-főjegyzők, az árvaszéki ülnökök hivatalból lettek t tagjai-a bizottságnak. Ezen a közgyűlésen létrehozták az igazoló választmányt , a kisgyülést, a kijelölő választmányt és a közigazgatási bizottságot. Hangoztatták, hogy az alispáni állást a Nemzeti Bizottság jelölése ellenére is választás utján kívánják betölteni. Két pályázó, Szirbik Ferenc és Thaisz Andor kérvényét tárgyalták a közgyűlésben, és 45:25 szavazat ellenében dr Szirbik Ferenc, a Nemzeti Bizottság által az alispáni hivatal élére korábban kinevezett személy lett az alispán. A vármegye főjegyzője, dr Bratán István, a tisztifőügyész pedig dr Barabás Ferenc lett. Betöltötték a másodfőjegyzői, a három vármegyei aljegyzői állásokat is. Ezután a vármegye öt járása élére választották meg a főjegyzőket. Ezekre az állásokra 25 pályázati kérvény érkezett a közgyűléshez. A titkosan megejtett szavazás során a főispán által korábban kinevezett járási főjegyzők kapták meg a szavazatok többségét, s igy a váli járásban Wagner Varsányi Géza, az adonyi járásban Kun Gábor, a központiban Móder József, a móri járásban Mayer Lajos, a sárbogárdi járásban pedig Holló Elek kinevezését hagyták jóvá a törvényhatósági bizottságban. Megállapították, hogy Mayer főjegyző kivételével a járások vezetői megfelelő képesítéssel nem rendelkeznek, ezért a későbbiekben feliratban kérik a belügyminisztert, hogy számukra a képesítési kellékeket engedje el, A járási aljegyzői állásokra hat jelentkezp volt, de a kijelölő választmány közülök egyet sem jelölt. Igy az aljegyzők választását a következő közgyűlésre halasztották. A közgyűlésen a Kisgazda Párt támadta a két' munkáspártot, a Szakszervezetet, valamint a Nemzeti Parasztpártot, mivel szerinte ezek a Kisgazda Párt ellen dolgoztak azzal, hogy nem tartották be a Törvényhatósági Bizottságba küldött tagok számával a korábbi pártközi megállapodásokat. Különösen nehezményezték, hogy a járási főjegyzők választása alkalmával egyetlen kisgazdapárti jelöltet sem sikerült ezekre az állásokra juttatni. Az elnöklő főispán vitát kezdett a kisgazdapárti küldöttek felszólalóival, és ebben a baloldali pártok egységesen támogatták. Szirbik alispán felszólalásában hangoztatta, hogy a pártközi megállapodások a demokrácia kifejlődése szempontjából lényegesek, de kifejtett^, hogy a Törvényhatósági Bizottság megalakulása előtt a Kisgazda Párt vezetőségével 15 alkalommal tárgyaltak, mig végül megegyeztek a küldöttek arányszámában. A megye második

9