Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Simonffy Emil: Adatfeltáró munka a zalaegerszegi polgármesteri hivatal 1945 évi irataiban / 302–306. o.

- 305 De nemcsak a Nemzeti Bizottság működése akadozott a kezdeti időszakban. A polgármesternek kellett intézkednie április 20-án a földreform megindításáról is. Felhívásában - amelyben bejelenti a földosztás megkezdését - a földigénylő bizottságról nincs szó. A városi termelési bizottság első öt határozata július ;.2,-án kelt: állat juttatásokról intézkedtek a polgármester láttamozásával. Egy hét múlva a termelési bizottság már le is mondott, mert nem tudott érvényt szerezni határozatainak. A munkásosztállyal és jelentős forradalmi hagyományokkal nem rendelkező város lassan ébredt - legalábbis az iratok tanúsága szerint - dermedtségéből, és kezdett uj életet. A városi szervek szóban kaptak utasításokat a szovjet katonai parancsnokságtól, illetve a Szövetséges Ellenőrző Bizottság zalaegerszegi kirendeltségétől, a Kontroll Kommissiótól. Elvétve található csak egy-két cirill betűs orosz nyelvű feljegyzés az iratok között. A városparancsnokság igen sokoldalúan folyt bele az igazgatás munkájába. Többször kértek és kaptak tájékoztatást a város és a járás viszonyairól, amelyekbe a polgármester a járási főszolgabírótól /főjegyzrtől/ kért és kapott adatokat is belefoglalta. A katonaság kiváltságairól sokszor csak közvetett adatok utján értesülünk, igy a polgármesternek a belügyminiszterhez tett felterjesztéseiből, melyben utólagosan a pénzfigyi fedezetet próbálta biztositani a Vörös Hadsereg számára, illetve rendeletére végzett munkák költségeihez. A szovjet parancsnokság is azon volt, hogy az élet minden vonatkozásban induljon meg, az emberek oldódjanak fel dermedtségükből* A gazdáknak lovakat, teheneket adott át használatra, hangversenyt rendeztek a napközi otthonok javára stb. • . Milyen problémákkal találta magát még szembe a városi közigazgatás az első hónapokban? Az egyik legelső feladat a háború következmé-*nyeinek eltakarítása volt. Épületkár a városban csekély volt, de azért intézkedni kellett a felgyülemlett szemét eltakarításáról, a halottak eltemetéséről, az állati hullák eltüntetéséről. Intézkedni kellett a városban fellépő tífuszjárvány leküzdéséről, elrendelték a kötelező oltást, a hazatérők orvosi vizsgálatát, a városi kórházban járványosztályt állítottak fel. A hazatérő átutazók számára átmeneti otthont szerveztek,, és gondoskodtak étkeztetésükről. Igyekeztek lehetővé tenni a termelés megindulását. Felszólították a kereskedőket és vendéglősöket, hogy nyissanak ki. Ideiglenesen átadták az egyik könyvkötőnek, akinek a felszerelése a bombázások során megsemmisült., az egyik elmenekült könyvkötő felszerelését. Felhatalmazták az egyik irógépmüszerészt, hogy szedje össze a városban lévő elhagyatott, rossz Írógépeket és alkatrészeket. Megakadályozták, hogy a kaszaházi földbirtokos egy tényészcélokra alkalmas bikát levágasson. Májusban Nagykanizsára küldték a helybeli likőrgyárost finomszeszért. Intézkedéseket kellett tenni a vagyonbiztonság helyreállítására, a h .borús események alatt elhurcolt ingóságok visszaadására, a fosztogatók ellen. Ebben a tekintetben kezdetben kevés volt az eredmény. Például májusban felszólította a polgármester a lakosságot, hogy a gabonaraktárból önkényesen elvitt gabonát és szerszámokat május 23-ig adják be, de beszolgáltatás nem történt. Az intézkedések egy nagy csoportját képezték a közellátás megszervezése érdekében végzett erőfeszitések. Április 22-én már kiosztották az uj élelmiszerjegyeket, 24-én húst osztottak, 27-én l$szt, só és szap)