Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Kanyar József: "Az élet megindulása a felszabadulás után" című kiadvány levéltári feltárómunkájának problematikája a Kaposvári Állami Levéltárban / 291–302. o.
- 296 nemfizetés következtében üres községi pénztárakat /eltűnt közben a nyilas főispáni és alispáni kassza is, minek következtében a csurgói főbiró hivatal kénytelen volt a zsidóüzletek árukészletének kiárusításából a dologi és személyi kiadások fedezésére több ezer pengős fedezetet kölcsönvenni/, az árunélküli lezárt üzleteket, a nem működő postahivatalokat, az uradalmakban dolgozni nem akaró cselédséget, a minimálisra lecsökkent közellátás csődjét, a beszolgáltatást nem teljesitő és azt megtagadó gazdákat, akiket pedig az évi beszolgáltatási mennyiség és a napi 2 liter te» readásának a nem teljesítése miatt rögtönitélo biróság elé való állitással fenyegetett a Jurcsek-féle beszolgáltatási rendelet, - akkor szinte előttünk áll a nyilas községpolitika anarchiája és teljes csődtömege. A fe1szabadito11 m8gve " > "• ' •'' - "• •• --—.—»-—'" - «— iilzzel párhuzamban figyelni kell a már 1944. decemberében felszabadított megyerészen alkotmányos működését újra megkezdő alispáni, járási és községi közigazgatás minden dokumentumára. E felszabadított területrészen megkezdett megyei közigazgatás fő jellemzői a felszabadulás első fázisában: a./ A katonai parancsnokságok közigazgatási ellenőrzése alatt álló " nyiltparancsokkal" való közigazgatás korszaka. /? járás szovjet, 2 járás a bolgár katonai parancsnokságok közigazgatási ellenőrzése alá tartozott, amelyeken az alispán posta és közlekedés hiányában nyilt parancsokkal közigazgatott amelyeket a falvak bátor birái és küldöncei, ha nem is minden késedelem nélkül, községből községbe vittek és kézbesitettek./ b./ Az alispán törvényhatósági közgyűlés nélkül fejti ki működését 194-5. december 4-ig, illetve 194-6. március 22ig. c./ A megyének 194-5• április 3-ig nincsen főispánja. 194-5. ja 19-ig nem alakul meg a Nemzeti Bizottság, vagyis a helyi önkormányzat ideiglenes szerve s nem működnek a koaliciós pártok és tömegszervezetek sem. E körülmény eredményezte az alispán elsődleges közigazgatási primátusságát, amely jóidéig még a Nemzeti Bizottság és a pártok megalakulása után is igyekezett egy néphatalmi szervektől mentes alispáni közigazgatást abszolutizálni, nehezen tűrve feje fölött a Nemzeti Bizottság politikai és közigazgatási gyámkodását. A felszabadulás második fázisában , amikor a Megyei Nemzeti Bizottság is megalakult, a koaliciós pártok megyei szervezeteivel s a tömegszervekkel együtt, a főispáni jogkört is gyakorló alispáni primátusság fénye kezdett megkopni , hiszen a törvényhatóság megalakulásáig a helyi önkormányzat ideiglenes ugyan, de legfőbb szerveként a Nem-